Előrelépés az agyműködés feltérképezésében
Dr. Bitter István és dr. Czobor Pál évtizedek óta dolgoznak együtt; főleg a szkizofrénia és az ADHD jobb megértésére és kezelésére vonatkoznak a kutatásaik.
A szkizofrénia és a felnőttkori figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) kutatásának folytatását, a folyamatok jobb megértését szolgálja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretein belül lezajlott eszközfejlesztés, aminek köszönhetően már két 256 csatornás „sűrű érzékelős” elektroenkefalográfiás (EEG) készülék áll rendelkezésre a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán – számolt be Bitter István egyetemi tanár, aki Czobor Pál docenssel együtt vezeti a kutatást. Első lépésben klinikai oldalról az ADHD-val és szkizofréniával diagnosztizált betegek ellátásával kapcsolódott össze a kutatás, mely következő fázisaként – az agyműködés még pontosabb követésére – a kutatók hamarosan összekapcsolhatják az EEG és az MR vizsgálatokat.
Dr. Czobor Pál elmondta, a vizsgált cél-populációkban (szkizofrénia, ADHD) feltárt neurobiológiai károsodások sajátságainak pontos jellemzése érdekében egy további pszichiátriai beteg- és kontroll csoport vizsgálata is elkezdődött borderline személyiségzavarban szenvedők bevonásával. Ezek a betegek fenotípust tekintve számos hasonló tünettel rendelkeznek, mint az ADHD-s és szkizofrén csoportok (pl. impulzivitás, valamint kritikus emóció- és információ-feldolgozási, viselkedés-monitorozási és gátlási folyamatok zavarai), de az érintett neurális hálózatok tekintetében várhatóan különböznek. A docens ismertette: túlnyomórészt a NAP projektnek köszönhetően ma már nagyszámú betegről és kontroll személyről állnak rendelkezésünkre az új, „sűrű érzékelős” EEG vizsgálórendszerrel rögzített vizsgálati adatok.
A kutatási eredmények – amelyek publikációja már több helyen megtörtént – újabb kérdéseket is felvetnek, például, hogy a gyógyszeres kezelés miként befolyásolja a kóros és a normális tevékenységet – hangsúlyozta Bitter István. Hozzáfűzte: felmerült az is, hogy bár az agy egyes részei felelősek bizonyos funkciókért, nemcsak az adott agyterületeken, hanem az ezek közti kapcsolatokban is probléma van a vizsgált pszichiátriai betegek esetén. Ezeket a folyamatokat EEG és MR együttes használatával lehet követni, ami már újabb lépést jelent a kutatási folyamatban, és újabb eszközbeszerzés szükséges hozzá.
