Élődonoros veseátültetések: európai átlagon felül
Az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodája által kiadott statisztikai összesítéséből kiderül: az elmúlt tíz évben egyszer sem érkezett annyi donorjelentés a kórházaktól, mint tavaly.
- Nem csak a szervhiány okoz gondot a szervátültetésben
- Veseátültetés alig látható heggel
- Sikeres együttműködés Debrecen és Miskolc között
- Megelőzhető a vesetranszplantáció utáni diabétesz
- Indul a Nemzeti Vese Program
- A kilökődési veszély noninvazív diagnosztikája
- Tavaly mintegy 14 százalékkal több szervátültetés történt az országban
Az elmúlt három év egyikében sem történt annyi szervátültetés Magyarországon, mint 2010-ben, ezen belül is különösen dinamikusan nőtt az élődonoros veseátültetések száma – hangsúlyozza a Semmelweis Médiasarokban dr. Fehérvári Imre, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának főorvosa, a Magyar Transzplantációs Társaság főtitkára. Az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodája által kiadott statisztikai összesítéséből kiderül: az elmúlt tíz évben egyszer sem érkezett annyi donorjelentés a kórházaktól, mint tavaly.
Országos szinten 287 riasztást fogadott a Szerkoordinációs Iroda és 159 esetben valósult meg ténylegesen is a szervkivétel.A potenciális donorok számát növelte az a pilotprogram, amelynek során kilenc kórházban kezdtek el szervkoordinátorok dolgozni. Az érintett intézményekben a 2008-as évhez képest huszonkettővel nőtt a donorszám. Szakemberek szerint ezt a rendszert azonban 45 intézményben kellene bevezetni, illetve fenntartani.
Javíthatja a hazai helyzetet az élődonoros transzplantációk számának növelése is. A Semmelweis Egyetemen 2010-ben megduplázódott, tízről húsz százalékra nőtt az élődonoros veseátültetések száma az előző évhez képest, ezzel az egyetem valamivel meg is haladta az európai átlagot, amely tizennyolc százalék – mondta dr. Máthé Zsolt igazgatóhelyettes, aki nyolc éve vezeti a vesetranszplantációs osztályt. Mint hozzátette: az ilyen beavatkozásoknál a hosszú távú túlélés esélyei is jobbak.
A klinikán folyamatban van egy olyan szűrés bevezetése is, amely azt szolgálja, hogy minél nagyobb immunológiai egyezés legyen a donor és a recipiens között.
Vesetranszplantációt mind a négy egyetemi klinikán végeznek, máj és felnőtt szívátültetésre ugyanakkor csak a Semmelweis Egyetemnek van jogosultsága. Tüdőátültetés jelenleg csak Ausztriában történik, ám az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljes egészében finanszírozza azt a magyar betegek számára a Semmelweis Egyetem és a bécsi klinika megállapodása alapján. Az egyetem már kidolgozta a tüdőtranszplantáció hazahozatalának feltételrendszerét és a kiképzett szakembergárda rendelkezésre áll.
Évente átlagosan tíz magyar beteg kap új tüdőt, az ország nagysága alapján minimum hetven betegnek kellene lennie a várólistán és negyven transzplantációt kellene végezni. A betegek egy jó része azonban fel sem kerül a listára. Ezen a helyzeten vélhetően változtatna, ha Magyarországon is elérhető lenne a tüdőátültetés – mondta dr. Rényi-Vámos Ferenc, aki a világ három legnagyobb tüdőcentruma közé sorolható bécsi klinika mellkas-sebészeti tanszékén és a hazai Országos Onkológiai Intézetben dolgozik, de szerződésben áll a Semmelweis Egyetemmel is.