Tavaly mintegy 14 százalékkal több szervátültetés történt az országban
A Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti klinikájának igazgatója szerint a fejlődés a "szakma elhivatottságának" eredménye, de fontos volt az is, hogy a magyarországi transzplantációs szakma erőfeszítéseihez végre politikai támogatás is társult.
- Csak nő szülhet gyermeket, de bárki ajándékozhat életet
- Minőségi változást hozhat az Eurotransplant-csatlakozás
- Emberi vesét hoztak létre őssejtekből
- Idén növelik a vese várólistán lévők számát
- Németország növelni akarja a szervdonorok számát
- Tavaly több beteg életét mentették meg szervátültetéssel
- „Az orvosok zöme nem kellően elkötelezett az átültetés mellett”
- A vesetranszplantáció kimenetele jobb a spanyoloknál, mint az USA-ban
- A szervadományozás spanyol modellje
Langer Róbert elmondta, hogy a donorszám három éven át folyamatosan csökkent, tavaly viszont 13,6 százalékkal több szervátültetést hajtottak végre az országban.
A professzor közlése szerint a politika korábban soha nem foglalkozott a transzplantáció ügyével, tavaly novemberben azonban Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a szakma kongresszusán tudakozódott arról, milyen problémák okoznak gondokat a területen. Az államtitkár a visszajelzések alapján hirdette meg célkitűzéseit: a várólisták feltöltését, a donorszámok fokozását, a tüdőtranszplantáció hazahozatalát, a laikus közönség és a szakma tájékoztatását, valamint a Eurotransplanthoz való csatlakozás lehetőségét.
Ez utóbbi kapcsán Langer Róbert elmondta, hogy a tárgyalások pozitív légkörben kezdődtek. Mindkét fél azon van, hogy minden problémát elsimítsanak. A professzor ezek közül az adatszolgáltatás rendszerének mielőbbi rendezését emelte ki.
Szerinte reális célkitűzés, hogy jövő évtől átmeneti, majd egy év múlva végleges tagja legyen Magyarország az Eurotransplantnak. A teljes csatlakozás után várhatóan a szervek 80 százaléka marad országon belül és az esetek 20 százalékában történik majd szervcsere. A kulcsszó az esélyegyenlőség, hogy a csere által a magyar betegeknek ugyanolyan túlélési esélyeik legyenek, mint mondjuk egy osztrák betegnek - hangsúlyozta a professzor.
A laikus közönség és a szakma tájékoztatása kapcsán is jelentős lépések történtek - mondta Langer Róbert. Ezt bizonyítja múlt vasárnapi élődonoros fórumuk is, ahol bejelentették: az élődonoros transzplantációk aránya hosszú éveken keresztül 5 százalék körül volt Magyarországon, míg az elmúlt évben ez az arány már meghaladta a 13 százalékot. Az európai átlag 2009-ben 18,3 százalék volt - tette hozzá összehasonlításképp a professzor.
Langer Róbert szerint ez az emelkedés egyrészt világtendencia, ugyanis egyre többen ismerték fel, hogy hosszabb távon jobb az élődonor, másrészt a magyar szakemberek szervezési képességének és elhivatottságának eredménye. A professzor ennek kapcsán beszélt arról is, hogy a közelmúltban egy nap alatt három gyermeken végeztek - egyikükön élődonoros - veseátültetést, amely azért is különleges, mert az országban évente átlagosan 15 veseátültetést végeznek gyermekeken, most pedig egy nap alatt hármat.
A tüdőtranszplantációnak jelenleg minden fázisa - a szervkivételtől az utógondozásig - a Semmelweis Egyetemhez kötött, a beültetést azonban külföldön végzik. A bécsi átültetés minden rászoruló magyar beteg számára adott lehetőség, de az osztrák fővárosban drágább a műtét. A helyzet rendezése érdekében az Eurotransplant is azt szeretné, ha ezeket a műtéteket hazahoznák - tette hozzá Langer Róbert.
Közlése szerint a donorszám növelésében az Országos Vérellátó Szolgálat égisze alatt működő szervkoordinációs iroda tett komoly erőfeszítéseket. A terv az, hogy a spanyol modellhez hasonló koordinátori rendszer épüljön ki Magyarországon. Ehhez a felmérések szerint országosan 45 koordinátorra lenne szükség a donort adó kórházakban.
Kísérleti jelleggel négy-hat helyen már elindították ezt a rendszert, amelynek eredményességét számok igazolják - mondta a professzor, példaként említve, hogy az egyik nagy megyei kórházban, ahol 2009-ben egyetlen donáció történt, a rendszer bevezetést követően, 2010-ben már tizenkettő.
A várólisták feltöltéséről is folynak a tárgyalások - mondta Langer Róbert, kiemelve, hogy a hasi szerveknél nincs ilyen gond, a mellkasi szerveknél viszont már óriási a probléma. A helyzet rendezése érdekében felvették a kapcsolatot a kardiológusokkal, hogy kiépítsenek egy olyan működőképes rendszert, "amelyben látni, kinek van szüksége szívátültetésre".
A transzplantáció gazdasági szempontból is kifizetődő - mondta a professzor. Magyarázata szerint a veseátültetés már egy éven belül megtérül, mivel - összes költségét tekintve - jóval olcsóbb, mint a dialízis. Életmentő szervek esetében pedig a beteg élete a tét, így etikai és emberségességi szempontból az nem lehet pénzkérdés - szögezte le.
