Egészségügy és társadalmi egyenlőtlenség
Az Új Egyenlőség podcastjében Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal beszélgettek az egészségügy problémáinak következményeiről.
Az átlagos magyar várható élettartam, illetve az egészséges évek száma alatta van az Európai Unió tagállamaira jellemző értékeknek. A magyar GDP mértéke nem indokolja ezeket a mutatókat, emellett az országon belüli egyenlőtlenség is jelentős. Mások a nyugati országhatáron lakók életkilátásai, mint az Észak-Magyarország régióban élőké, de különbség van Budapest egyes kerületei között is. Ennek okaként a jövedelmi egyenlőtlenséget szokás felhozni, miközben a társadalmi igazságosság elve szempontjából ez nem lehet elfogadható ok.
Az egészségügyi rendszer kockázatközösségen, biztosítási elven alapul, amelynek mindenki számára egyenlő esélyeket kellene biztosítania. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy Magyarországon ez nem valósul meg. Több településen nincs betöltött háziorvosi praxis, ami a betegek első orvos-beteg találkozóját ellehetetleníti, vagy legalábbis elodázza.
Az állam által megszabott teljesítményvolumen-korlátok miatt a diagnosztikához való hozzáférés, ebből következően a megfelelő terápia kidolgozása is hónapokat csúszik. Ezen azok a betegek tudnak változtatni, akik elegendő jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatásokat piaci logikán megvásárolják. Ez azonban egyértelműen a társadalmi egyenlőtlenség növelését jelenti.
