Eddig 759-en kértek igazolást, a fő cél az Egyesült Királyság
2010 első félévében 753-an, míg idén 759-en keresték fel az EEKH-t hatósági bizonyítvány kérelmezésért. A NEFMI álláspontja szerint tehát nem igaz az, hogy sokkal többen távoztak volna 2011-ben külföldre, mint korábban, mivel a növekedés összességében nem éri el az 1 százalékot sem. A legtöbben az Egyesült Királyságban vállalnak munkát, elsősorban a 30-34 éves korosztályból, de akadt 2011-ben három 70 év feletti igénylés is az igazolásra. Összeállításunkból kiderül, hogy kik, milyen szakképesítéssel, mennyien és hová indulnak.
- A rezidensek még határon innen, a szakorvosok már azon túl
- Szócska az egészségügyi bérek rendezésének lépéseiről
- Szócska Miklós: Nemzetközi gond az orvosok elvándorlása
- Több mint hatezer orvos távozhat jövőre
- Sikerágazat az orvosképzés
- Az Engedélyezési hivatal szerint nem nő az elvándorló orvosok száma
- Orvosok elvándorlása: adatok nincsenek, csak jajkiáltások
- Orvoshiány: itthon tartanák a doktorokat, de nem tudják, hogyan
- Nem tudni, mi lesz a külföldön munkát vállaló orvosokkal
- Nem csitult a külföldi munkavállalási láz
- Új „fegyver” az orvoselvándorlás ellen
Az Egészségügyért Felelős Állmatitkárság közleménye megerősíti az Egészségügyi Engedélyezési Hivatal korábbi információit, és közli, mindössze hat fővel több egészségügyben dolgozó kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz az év első felében, mint tette ezt tavaly, ugyanebben az időszakban.
2010 első félévében 753-an, míg az idei esztendő első hat hónapjában 759-en keresték fel az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt hatósági bizonyítvány kérelmezése céljából. A 759 fő közül 469 orvos, 74 fogorvos, 15 gyógyszerész, 135 ápoló, 3 szülésznő és 63 egyéb végzettségű egészségügyi dolgozó. Az egyes szakterületeket külön vizsgálva ettől kisebb eltérések lehetnek.
Kik és hová mennek?
A legtöbben, 269 fő az Egyesült Királyságot jelölték meg célországként, a dobogó második helyén Németország áll 164 fővel, majd Írország (70 fő), Ausztria (60 fő) és Svédország (41 fő) következik.
A végzettséget is figyelembe véve elmondható, hogy a legtöbb igazolást kérő orvos (469 fő) a fenti adatokkal megegyezően az Egyesült Királyságba és Németországba indul, míg a fogorvosoknál (74 fő) Írország áll a második helyen.
A szakképesítést tekintve döntően általános orvosi végzettséggel rendelkezők tervezik elhagyni az országot (az összesen 469 igénylésből 216 fő) őket 26, 23 illetve 22 fővel - tehát igen nagy visszaeséssel követik az aneszteziológia és intenzív terápia képviselői, a háziorvosok és a belgyógyászok.
Fontos, hogy egy személy több bizonyítványt is kérhet, és az adatok alapján jellemzően kér is: 469 orvos összesen 1200, 74 fogorvos 213, 135 ápoló 270, 15 gyógyszerész 36 és 3 szülésznő 5 darab igazolásra nyújtotta be igényét (további területekről összesen 63 fő 104 nyomtatványt kért ki).
Nemcsak a 20 éveseké a világ
Az egészségügyi dolgozókat nézve elsősorban a 30-34 évesek vállalnak munkát külföldön, az összes 759 igénylésből 205 dokumentumot ez a korcsoport kért. Őket követik a 25-29 évesek 162 darab, majd a 35 és 39 év közöttiek 128 darab kiadvánnyal. A 40 év feletti korosztálynál sincs drasztikus visszaesés: a 40-64 közötti korosztályból összesen 245-en igényelték az igazolást, sőt, még három 70 év feletti szakember is kérte azt.
Összességében elmondható, hogy a legtöbb szakterületen a fent is említett 30-34 évesek a legvállalkozóbb szelleműek, mivel az orvosoknál (132), fogorvosorvosoknál (17) és ápolóknál (36) is ez a korosztály kérte a leggyakrabban az EEKH igazolását. A gyógyszerészek még hamarabb, már 25-29 évesen a külföldi munka mellett döntenek, a 2011 első félévében beérkezett összesen 15 igénylésből 7-et kértek ki ebből a korcsoportból.
Növekedett azoknak a száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésük elismertetését kérték, annak érdekében, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. 2011 első félévében 77-en kértek ehhez szükséges engedélyt, míg 2010 ugyanezen időszakában 53-an, 2009 első hat hónapjában 67, 2008. január és július között pedig mindössze 39 fő volt ugyanez a szám. Ebbe a körbe beletartoznak azok is, akik külföldi szakképzés után jöttek vissza és azok is, akik bevándoroltak Magyarországra.
A kiadott hatósági bizonyítványok száma ugyanakkor nem mutatja meg egyértelműen, hogy hány egészségügyi dolgozó került ki ténylegesen a magyar ellátórendszerből, s végez külföldön egészségügyi tevékenységet, mivel nincs arról visszajelzés, hogy a kiadott hatósági bizonyítványok hány százalékát használták fel ténylegesen. Így elképzelhető, hogy nem mindenki ment el valóban dolgozni külföldre, aki kért ilyen igazolást. Ezen hatósági bizonyítványok csupán a migrációs szándék mérésére alkalmasak.
