A rezidensek még határon innen, a szakorvosok már azon túl
A rezidensek még csak fenyegetőznek, a szakorvosok viszont csendben távoznak: 2005 és 2010 között csaknem 3700-an hagyták el Magyarországot, a ma praktizáló körülbelül 35000 orvos több mint 10 százaléka – tájékoztat a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége.
- Több mint hatezer orvos távozhat jövőre
- MSZP: a kormány egyre nagyobb terheket ró az egészségügyre
- Papp Magor is letétbe helyezte felmondólevelét
- Az orvosok és a betegek sem bíznak az egészségügy javulásában
- Semmelweis Terv – A szakma képviselői várják a konkrét intézkedéseket
- A Semmelweis terv és a valóság
- Az egészségügyben kialakított szükségállapotot ne hívják szakmai programnak!
„Az Egészségügyi Engedélyezési- és Közigazgatási Hivatal adatai szerint 2009-ben 887-en, 2010-ben 1111-en kérték meg a külhoni munkavállaláshoz szükséges dokumentumot. Ilyen szempontból 2010 a fordulat éve: többen távoztak, mint ahány orvost a magyar orvosegyetemek képeztek abban az évben.” – adja közre a tájékoztató. Az idén államvizsgázó orvostanhallgatóknak novemberig kell dönteniük arról, hogy jelentkeznek-e a szakorvosi képzésre. "Gyakorlatilag a végzettek egyharmada tanácstalan abban, hogy mit csináljon. Ha a következő két-három hónapban nem történik érdemi változás, ezt a lépést sokan nem fogják megtenni" – vélekedett Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke korábban.
Ezeknek a tendenciáknak a következtében immár évek óta egy lassú, ám nem észrevétlen folyamat eredményeként, teljesen eltorzult a magyar egészségügy humán erőforrási szerkezete: területenként jelentősen eltérő az ellátási struktúra, az ellátási kapacitások nem kiegyensúlyozottak, így lehet egy kórházban akár egy vagy több éves, máshol pár hónapos várakozási idő egy műtéttel vagy szakrendeléssel kapcsolatosan.
A Magyar Kórházak- és Rendelőintézetek Szövetségének véleménye szerint a Semmelweis Terv, s az abban közzétett nagytérségi ellátási modell - amely az országot 8-10 körülbelül 1-1,1 millió lakosú területi integrációs egységre osztja -, legnagyobb hibája, hogy nem a betegek, hanem az őket ellátók szempontjai dominálnak.
„A tervezet nem az egészségügy működésének gazdasági és területi racionalizálását tűzi ki célul, hanem az egészségügyi tevékenységre fordítható, eleve korlátozott költségek közigazgatási rendszerbe nem illeszkedő területekre történő felosztásában lát perspektívát. Így a Semmelweis Terv nem az egészségügyi ellátás optimális és gazdaságos működtetéséhez szükséges feltétel-rendszert alakítja ki, hanem a források és kapacitások jelenlegi hiányát osztja újra.” - fogalmaz a közlemény.
Egy nemrég a The New England Journal of Medicine hasábjain megjelent tanulmány azt vizsgálta, hogy az egyes korházi osztályokon, a nővérek és ápolók hiánya, vajon hatással van-e az ápoltak halálozási arányára. A Jack Needleman közegészségtani professzor vezetésével lefolytatott kutatás, mely több amerikai kórház több osztályát is górcső alá vette, azt igazolta, hogy egyértelműen igen. Talán - zárul a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének közleménye – összefügghet, hogy a megelőző évhez képest 2010-ben 3 százalékkal megnövekedett a halálozási ráta, a szakorvosok és ápolók létszámának drasztikus csökkenésével, és a várólisták elnyúlásával.
