Orvosok elvándorlása: adatok nincsenek, csak jajkiáltások
Egyre több orvos lép ki a magyar egészségügyből, megy külföldre dolgozni a kedvezőbb jövedelmi viszonyok és a jobb munkakörülmények miatt. Ahhoz, hogy végre érdemi intézkedéseket lehessen tenni, naprakész, megyékre lebontott nyilvántartással kellene rendelkezni az orvosokról, különös tekintettel a hiányszakmákra. Ilyen egyelőre nincs. Páva Hanna, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára változást ígér. A HVG interjúja.
A magyar egészségügy egyik legsúlyosabb gondja a szakképzett személyzet, elsősorban azt orvosok elvándorlása. Állítólag már a 24.órában vagyunk. Mit lehet tenni a trend megállítására?
Az orvosok elvándorlása nem új keletű probléma, már több évtizede beszélünk róla. Az előző kormányok is igyekeztek kezelni a problémát, de nem értek el eredményt. Akkor, amikor a 2010-es választás után megalakult az egészségügyért felelős államtitkárság, mindenekelőtt szerettünk volna tiszta képet kapni, hogy hány orvos dolgozik Magyarországon, milyen szakterületeken, és hányan vállalnak munkát külföldön hosszabb vagy rövidebb időre. Az összes érintett szervezettel és egyesülettel, illetve az egészségügyben működő kamarákkal és a Kórházszövetséggel egyeztettünk a kérdésről. Kiderült, hogy csak becsült adatok állnak a rendelkezésre, és azok is eltérnek egymástól. A mai napig nincs olyan adatbázis, amelyből naprakészen lehetne ismerni a magyar egészségügy humán erőforrás helyzetét. Még azt sem tudjuk megmondani, hogy egy-egy adott szakterületen hány orvos dolgozik aktívan. Nem arról van szó, hogy a hivatalok rosszul működnek, hanem arról, hogy mindeddig hiányzott az a keretrendszer, amiben a pontos nyilvántartást létre lehetett volna hozni.
És most lesz megoldás?
Most európai uniós forrásokból létrehozhatjuk a humán erőforrás monitoring rendszert. Kidolgozására heteken belül pályázatot írunk ki. Ennek segítségével követni lehet majd az orvosok mozgását az országon belül, illetve a határainkon túl, és nyilvántartást lehet vezetni az orvosok, egészségügyi szakdolgozók szakképesítéseinek változásáról.
A tömeges elvándorlás felgyorsulhat, ha nem rendezik a létminimum határán kereső rezidensek, fiatal, végzős orvosok akut problémáját…
Az új, május elsejétől életbe lépett rendelet figyelembe veszi, hogy a rezidenseknek képzésüket illetően komoly kiadásaik vannak, többek között utazásra, tankönyvekre, oktatási segédanyagok beszerzésére kell sokat költeniük. Ezért minden egyes, szakképzéssel töltött év után költségtérítést biztosítunk számukra. Igyekszünk enyhíteni a terheiken, „röghöz kötésüket” pedig már 2010-ben felszámoltuk.
Nem biztos, hogy ez elég lesz. Egyébként ön szerint sok Magyarországon az orvos vagy kevés?
Erre a kérdésre nagyon nehéz felelni. Vannak bizonyos szakmák, ahol hiány van, például kevés a gyerekgyógyász vagy a pszichiáter. De még a hiányszakmáknál is sokat számít a földrajzi megoszlás: lehet, hogy a fővárosban elegendő a szakorvos, de egy-egy megyében viszont kevés. Ha nem teszünk semmit, és a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor néhány éven belül tényleg kezelhetetlenné válik a szakemberhiány. Ebben az elöregedés is szerepet játszik, ami az egész társadalomra jellemző. Néhány éven belül népes, meghatározó orvosnemzedékek mennek nyugdíjba, és nem lesz elegendő utánpótlás. Csökken azoknak a száma, akik hivatásul választják a gyógyítást, és hajlandók ezért áldozatokat hozni.
Ugyanakkor kétségtelenül kell számolni az elvándorlással is. Erről pontos számaink nincsenek, de azt tudjuk, hányan szándékoztak elmenni, ezért kértek az igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH). Tavaly közel nyolcszáz magyar diák végzett az ország orvosegyetemein. Ugyanakkor 2010-ben közel 1200 orvos kért külföldi praktizálásra jogosító igazolást az EEKH-tól. Lehet, hogy nem ment el közülük mindenki, csak egy részük, ezzel együtt, több magyar orvos megy el, mint ahány magyar diák belép az orvosegyetemi képzési rendszerbe. A harmadik gond, hogy az EU munkaidő-irányelve komoly terhet jelent a magyar egészségügy számára. Ismert, hogy az Európai Bíróság ítéletei munkaidőnek minősítették az ügyeletet, vagyis beszámít az orvosok heti munkaidejébe. Ezt nekünk is el kellett fogadnunk, de ez azt jelenti, hogy az eddiginél jóval több szakemberre lenne szükség az egyes területeken.
