Sikerágazat az orvosképzés
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint az orvosképzés sikerágazatnak számít Magyarországon. Jelenleg az összes orvosi egyetemen többségben vannak a külföldi hallgatók, hiszen az itt végzők külföldön is piacképesek.
Az államtitkár csütörtökön hivatalában fogadta a szakma képviselőit, hogy a rezidensképzésben szükséges változtatásokról tárgyaljanak.
Szócska Miklós elmondta, a rezidensek jövőjéről szóló egyeztetéseket háromfordulósra tervezték. A csütörtöki tárgyaláson a képzés tartalmi elemeiről, a következő találkozón pedig a szakmai lehetőségekről konzultálnak, a harmadik egyeztetés témája a rezidensek jövedelmének kérdése lesz.
Szócska Miklós hangsúlyozta: összefogást szeretne kezdeményezni, ugyanis ha elkezdenek céltudatosan közösen dolgozni, akkor néhány hónapon belül eljutnak a megoldásig. Ehhez pedig minden rendelkezésére álló eszközt és forrást fel fog használni.
Az államtitkár hangsúlyozta: a képzési rendszer átalakításának szakmai és pénzügyi tétje is van. Megjegyezte, hogy reményeik szerint a harmadik negyedévben megjelenhetnek a képzésben részt vevőket ösztönző uniós pályázatok is.
Gyakorlatorientált szakorvosképzésre van szükség, ehhez első lépésben a törzsképzést kell megújítani úgy, hogy a munka és a képzés között egyensúly legyen. Az oktató orvosokat anyagilag motiválni kell, másfelől viszont a tutorok és mentorok kiválasztását és tevékenységét a rezidenseknek és a kamaráknak is értékelniük kell majd. Néhány hónapon belül tisztázni kell az általános orvosi kompetenciákat, azt, hogy milyen feladatokat láthatnak el a szakorvosjelöltek.
Bodosi Mihály, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) elnöke kifejtette: a rezidensi rendszert a kilencvenes évek végén kezdték el kidolgozni. Az egyetemek jelentőségét hangsúlyozó decentralizált rendszert építettek fel, amelyben a kamarák és a szakmai kollégiumok is beleszólhattak a képzésbe. Kiemelte: az elmúlt években mintegy 8-8,5 milliárd forintot vontak ki ebből a rendszerből. Megjegyezte: az elmúlt másfél évben már több olyan intézkedés is történt, amely javított a szakképzés rendszerén.
Az ESZTT elnöke azt is elmondta, hogy az egyetemeken az idén nagyjából hétszázötvenen végeznek, az üres állások száma viszont 1800–2300 körüli, az anyagi fedezete viszont csak 1200 helynek van meg.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint a képzésről folytatott egyeztetéseknek addig nem lesz eredményük, amíg az oktatók és a rezidensek is „megélhetési küzdelemben” állnak. Mint mondta, a képzés színvonala is azért romlott le, mert már a tapasztalt kollégák is elhagyják az országot. A rezidensek pedig úgy tudnak megélni, hogy – a kiskapukat kihasználva – másodállást vállalnak. Habár szabály szerint a rezidensek heti munkaideje 58 óra, valójában heti 80–90 órát dolgoznak.
A rezidensszövetség elnöke hozzátette: az államvizsgázó kollégák véleménye szerint nem megfelelő az egyetemek gyakorlati képzése. Kifejtette: sokan nem is találkoznak oktatójukkal, és erre azért sincs lehetőség, mivel nagy az orvoshiány.
Az egyeztetésen a négy orvosi egyetem – a fővárosi Semmelweis Egyetem, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemek – képviselői is részt vettek. Valamennyien egyetértettek abban, hogy gyakorlatorientáltabb képzésre van szükség, de az általános orvosi, valamint a szakirányú képzés arányán szerintük nem kellene sokat változtatni.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt: itt az ideje, hogy a rezidensek helyzetét is átgondolva több oldalról biztosítsák az ország orvosellátását, a fiatalok itthon tartását. Hangsúlyozta: a minőségi képzésben a fiatalok szocializációja kiemelten fontos, ezért reméli, hogy a csütörtökön kezdett tárgyalások a rezidensek orvostársadalomba való bevonását is segítik majd.
