Ebola: Mit tudhat a denevér?
Dr. Kis Zoltán, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője és Pályi Bernadett, az Országos Epidemiológiai Központ virológiai főosztály biológusa „média-napot” tartott hétfőn az ÁNTSZ-nél.
Negyedórás váltásban fogadták a lapok és televíziók munkatársait, hogy az Ebola-vírusról és az egyelőre megállathatatlannak bizonyuló járványról beszéljenek nekik. A magyar tudósok a közelmúltban egy-egy hónapot töltöttek Guineában, ahol diagnosztikai vizsgálatokat végeztek egy mobil laboratóriumban.
„Arra a kérdésre, hogy mint tudósnak, mi volt a legérdekesebb – írja a NOL –, Kis Zoltán azt felelte: a járványügyi szempontból az, hogy miként lehet megfékezni a járványt, miben más ez a vírus, mint az eddigiek. Ismert, hogy már vannak mutációk. Kérdés, hogy a vírus örökítő anyagában mik okozzák azt a változást, ami miatt még a vérzéses tünetek megjelenése előtt elpusztítja a beteget. Kis Zoltán azt is nagyon izgalmasnak vélte, hogy a denevérek miért élik túl az ebolát, míg attól minden más emlős elpusztul.
Pályi Bernadett azt találta izgalmasnak, hogy azok a metodikák, amelyek itthon korszerű, jól felszerelt laborokban működnek, hogy telepíthetők át oda és hogyan alkalmazhatók azon a terepen. Sokszor nincs gumikesztyű és maszk, ráadásul még mindig óriási a helyiek bizalmatlansága. Korszerű labor helyett ott izolációs bokszban kellett dolgozni. Ebben folyt a minták, a vírus fertőzőképességének elölése, azután pedig a molekuláris diagnosztikai vizsgálata. Miközben az is napi kihívás volt, hogyan lehet biztosítani a folyamatos áramellátását az eszközöknek” – olvasható a nol.hu-n.
***
"Még ha elő is fordulna ebolás megbetegedés, a vírus terjedésének végképp minimális a kockázata: itthon kidolgozott eljárásrend van, megfelelő mennyiségű és minőségű felszerelés, valamint megfelelő számú, jól képzett szakember áll rendelkezésre" - nyugtat a Népszava ebola-napi cikke.
