Drasztikus váltás helyett tudatos stratégia a szív egészségéért

Január elseje a legtöbb ember számára a „tiszta lap” szimbóluma, amikor elhatározzuk, hogy magunk mögött hagyjuk káros szokásainkat: drasztikus diétába kezdünk, edzőtermi bérletet váltunk, vagy egyik napról a másikra letesszük a cigarettát. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) azonban arra figyelmeztet, hogy bár a lelkesedés dicséretes, a hirtelen és radikális életmódváltás gyakran éppen az ellenkező hatást váltja ki. A túl szigorú megvonások és a szervezetünktől idegen, extrém fizikai terhelés ugyanis stresszt jelent a szív- és érrendszer számára, a kudarcélmény pedig – amely a tarthatatlan fogadalmakat törvényszerűen követi – bűntudathoz és a korábbi, egészségtelen kerékvágásba való visszatéréshez vezet.

Gellér László kardiológus, az MKT elnöke szerint az egészségmegőrzés nem egyetlen dátumhoz kötött nagy döntés, hanem apró, következetesen meghozott napi választások sorozata.

Tapasztalata szerint azok érnek el tartós eredményt, akik nem januárban akarják megváltani a világot, hanem stratégiát építenek. Ez a stratégia pedig az ismerettel kezdődik: mielőtt bárki komolyabb fizikai terhelésnek tenné ki magát, elengedhetetlen a saját értékeinek tisztázása.

A magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint vagy a vércukoringadozás ugyanis gyakran „néma” ellenség, amely nem okoz fájdalmat, mégis alattomosan károsítja az érfalakat. A halogatás ilyenkor a legnagyobb rizikó; az első valódi lépés a szívünk felé nem egy futócipő vásárlása, hanem egy alapos orvosi konzultáció és a leleteink áttekintése.

A tudatos életmód második pillére a táplálkozás, ahol a szakértők a tiltás helyett a pótlás elvét javasolják. Ahelyett, hogy mindent megvonnánk magunktól, próbáljunk meg több értékes tápanyagot bevinni: a mediterrán étrend alapelveit követve fogyasszunk több friss zöldséget, gyümölcsöt, halat és olajos magvakat. Ez a megközelítés nemcsak a vérnyomást és a koleszterinszintet javítja, hanem a mentális közérzetünket is, hiszen nem a hiányérzetre, hanem a minőségi táplálásra fókuszál.

Ehhez szorosan kapcsolódik a fizikai aktivitás, amelynél szintén gyakori a tévhit, miszerint csak az órákig tartó edzés számít.

A szívünk számára a rendszeresség sokkal fontosabb az intenzitásnál. Napi 15–20 perc tempós séta, a lift mellőzése vagy a rendszeres kerti munka már mérhetően javítja az erek rugalmasságát és csökkenti a stresszhormonok szintjét. A szívünk nem látja, hol vagyunk, csak azt érzékeli, hogy mozgásba jöttünk – mondja az elnök.

A legnehezebb, de egyben a leglátványosabb javulást ígérő terület a káros szenvedélyek elhagyása. A dohányzás nem csupán rossz szokás, hanem egy komplex biológiai függőség, amelynek leküzdéséhez ér és kell is szakmai segítséget kérni. Minden egyes füstmentes nappal és minden egyes szál cigaretta elhagyásával csökken a trombózisveszély és javul a vér oxigénszállító képessége, és ez azonnali könnyebbséget jelent a szívizomnak.

Ebben a küzdelemben – ahogy az életmódváltás minden területén – óriási szerepe van a közösség erejének. Az egészségmegőrzés nem magányos projekt; ha családunkkal vagy barátainkkal közösen vágunk bele a változtatásba, a motiváció fenntartása is sokkal könnyebb – hívja fel a figyelmet Habon Tamás kardiológus, az MKT főtitkára, aki szerint a megtorpanás nem jelent kudarcot. Az egészségmegőrzés egy hosszú távú út, ahol nem az számít, hogy január első napjaiban mennyire voltunk tökéletesek, hanem az, hogy februárban vagy márciusban is képesek vagyunk-e újra és újra visszatérni a jó döntéseinkhez. Ha valaki elbizonytalanodik, a Szívderítő.hu oldal több mint 600 hiteles szakmai cikke nyújt kapaszkodót a mindennapokban. Az új évben tehát ne a tökéletességre törekedjünk, hanem a tudatosságra – a szívünk pedig meghálálja a türelmet és a gondoskodást.