Orvosszakmai és etikai kérdések a gödi akkumulátorgyár árnyékában
Nagy Marcell, igazságügyi foglalkozás-orvostan szakértő az Orvosok Lapjában mély felháborodásának ad hangot a gödi Samsung gyár kapcsán napvilágot látott mulasztások miatt.
A szerző kiemeli, hogy bár a környezetszennyezés és a politikai érdekérvényesítés már ismert tényezők, a legváratlanabb és legelkeserítőbb momentum az, hogy a magyar foglalkozás-egészségügyi szolgálat asszisztált a munkavállalók veszélyeztetéséhez.
Nagy Marcell rámutat, hogy az akkumulátorgyártás során használt, rákkeltő anyagok (például az NMP) fokozott szakmai figyelmet igényelnének. A szakértő több súlyos szakmai hibát is nevesít. Ahelyett, hogy minimalizálták volna a kitettséget, a kieső (beteg vagy kiemelt) dolgozók helyére újakat állítottak, ezzel növelve a veszélyeztetett személyek számát. Bár a jogszabály lehetővé teszi a gyakoribb szűrést, kérdéses, hogy a tömeges határérték-túllépések után elrendelték-e a szükséges extra vizsgálatokat. A szolgálat nem kezdeményezett eljárást, pedig az akkreditált mérési jegyzőkönyvek évek óta bizonyították az elszívórendszer hibáit és a cég nemtörődömségét.
A szerző szerint a probléma gyökere a kiszolgáltatottság és a profitéhség találkozása. Egy több ezer fős gyár ellátása százmilliós üzlet, ami elhomályosíthatja az orvosi esküt.
„Egy foglalkozás-orvostan szakorvos etikai szempontból csak egy dolgot mérlegelhet: a munkavállaló egészségét” – fogalmaz az Orvosok Lapjában közzétett írásában.
A szakértő szerint ha egy cég szándékosan figyelmen kívül hagyja a munkavédelmi szabályokat és a szakorvosi véleményt, az orvosnak kötelessége lenne felállni és nem asszisztálni a folyamathoz. Véleménye szerint az ilyen esetek jelenleg következmények nélkül maradnak, de az etikai vétség ténye vitathatatlan.
