Depressziókutatás: a magyarok olyat tudnak, amit senki a világon

Szabadsága alatt beszélgetünk munkahelyén. Talán nem sértődik meg, ha azt mondom: mániás.

Valóban az vagyok. Alapvetően feldobott típus, sok noradrenalin szabadul fel bennem. Mégis elő-előfordult, hogy rossz volt a közérzetem.

Ilyenkor szedett gyógyszert?

Szerencsém volt, mert mindig mellettem van a családom, a gyerekeimmel és a feleségemmel meg tudom beszélni a problémáimat. Segítségükkel rövid idő alatt túljutottam az enyhe depressziós időszakomon.

Ezek szerint egyetért azzal a tézissel, hogy a depressziónak lelki okai vannak, és kezelésében nem szükséges az antidepresszáns?

Mindig felteszik a kérdést: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Mi, tudósok azt mondjuk: az érzelmeknek megvan a biológiai háttere. Galenus majdnem kétezer évvel ezelőtt megfigyelte: a szangvinikus asszonyok kevésbé hajlamosak depresszióra, mint a melankolikusok. Azóta a tudomány bizonyította: az, hogy kinek milyen és mennyi depresszív korszaka van az életében, attól függ, hogy szervezetében melyik kémiai ingerületátvivő anyag a domináns. Kétségtelen, van enyhe lefolyású depresszió, ilyenkor nem szükséges gyógyszeres kezelés. De a világon több mint 150 millió ember szenved depresszióban, és közülük csaknem egy millióan lesznek öngyilkosok évente. Sokan anyagi vagy egyéb okok miatt nem fordulnak orvoshoz. A betegek hatvan-hetven százalékát kezelik, az antidepresszánsok jelentősen javítják életminőségüket, ismét munkaképesek lesznek, visszakapják örömérzetüket. Ám a kezeltek mintegy harminc százaléka egyáltalán nem reagál az antidepresszív szerekre.

Mi lehet ennek az oka?

Egyelőre nem vagyunk biztosak abban, hogy kizárólag az agyban, a „végkészülékekből” felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyagok – szerotonin, dopamin, noradrenalin –, amelyek az idegsejtek között viszik az ingerületet, felelősek a betegségért. Normális esetben az úgynevezett szinaptikus résen tevődik át  egyik idegsejtről a másikra az ingerület a kémiai anyag segítségével. Olyan ez, mint amikor két ember telefonon beszélget egymással. A másik lehetőség, amit még a nyolcvanas években fedeztem fel, hogy bár a kémiai anyag felszabadul, de messzire távozik, és egy távoli célsejten fejti ki hatását. Ez meg olyan, mint amikor postással küldjük el az üzenetünket, de nem egy, hanem sok címzettnek. Ez utóbbinak a hatásideje nagyságrendekkel hosszabb, tehát percekig vagy akár órákig tarthat.

Azt többen kimutatták már, hogy bizonyos „hírvivő” anyagok szerepet játszanak a depresszió kialakulásában. Az önök kutatása miben más, mint az eddigiek?

Egy 2004-es kutatásunkra alapozva azt valószínűsítjük: az úgynevezett végkészülékek nemcsak egyféle kémiai ingerületátvivő anyag mennyiségét csökkentik azáltal, hogy visszaveszik azt az idegsejtbe. Kollégáimmal – a világon elsőként – fejlesztettük ki a módszert, amellyel ott tudjuk vizsgálni a gyógyszerek hatásmódját, ahol eddig még senki: a végkészüléken.

Hogyan?

Egy Amerikában kifejlesztett úgynevezett 2-foton pásztázó lézermikroszkóppal meg tudjuk jeleníteni: hol szabadul fel a kémiai anyag, és tudjuk majd vizsgálni, hogyan hatnak a depresszió elleni gyógyszerek. Lendvai Balázs doktor azért járt Amerikában, hogy ezt megtanulja.

E módszer eredményeképpen az eddig gyógyíthatatlan depressziósokon lehet majd segíteni?

Kutatásunknak először a gyógyszeripar lehet a nyertese, mivel gyógyszerfejlesztéseikhez a mi módszerünkkel tudnak kísérletezni. Úgy véljük: azok lesznek a jó antidepresszív szerek, amelyek többféle kémiai anyag mennyiségét képesek szabályozni.

Mire lehet még jó a módszerük?

2000-ben kimutattuk: az agyban futó noradrenalin pálya – amely szintén szerepet játszik a depresszióban – gyulladáskeltő anyagok, úgynevezett citokinek termelését képes meggátolni. Egy vadonatúj amerikai kutatás azt bizonyította: ha ezeknek a citokonek a mennyisége megemelkedik, rossz közérzet alakul ki, a depresszióhoz hasonló állapot. Ezt egyébként a mindennapi tapasztalat is alátámasztja: a fertőzéses betegségben szenvedők ugyanis éppoly kedvetlenek, mint a depressziósok. A két eredményt össze akarjuk kötni, és azt szeretnénk tanulmányozni, hogy az agyban jelenlévő citokinek hogyan befolyásolják a kémiai anyagok felszabadulását a végkészülékből. Mert lehet, hogy valójában a citokinek felelősek a pszichiátriai betegségekért.

Farkas Tímea, 168 Óra Online