Dentálhigiénikus-képzést indítanak a szegedi egyetemen
A szájüregi betegségek megelőzésében és a páciensek ellátásában lesz fontos szerepük a dentálhigiénikusoknak, akiknek a felsőoktatási képzése 2013 őszétől indulhat el a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – közölte Vályi Péter adjunktus.
A szájüregi rákban elhunytak arányát tekintve Magyarország Európában az első, a világon a tizedik helyet foglalja el. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a fogszuvasodást és a fogágybetegségeket jellemző számok tükrében sem – mondta az egyetemi oktató.
A szájüregi betegségek megelőzésében a fejlettebb egészségkultúrájú országokban fontos szerepet játszanak a fogorvosok mellett tevékenykedő dentálhigiénikus szakemberek. Magyarországon az uniós statisztikák szerint több mint ezer klinikai fogászati higiénikus dolgozik. Az, hogy ez a szám nem látszik az egészségügyi mutatókban, annak is betudható, hogy ezen szakemberek a munka mellett, egyéves, OKJ-s oktatásban szerzik képzettségüket, olyan intézményekben, amelyeknek a fő profilja nem az egészségügyben dolgozó szakemberek oktatása, és ahol az e szakma művelői számára kiemelten fontos gyakorlati képzést nem szervezik meg.
Ezért az SZTE fogorvostudományi, valamint egészségtudományi és szociális képzési kara olyan alapszak beindítását tervezi, ahol a hallgatók a svájci, az amerikai, az angol és a skandináv mintákat alapul véve, az egészségügyi szakemberek oktatásában jártas egyetemi oktatók segítségével, gyakorlatorientált képzés után, a fogászati team önálló munkavégzésre képes tagjaként szereznek oklevelet.
Az egyetem a négyéves képzés előkészítésére mintegy 80 millió forint uniós támogatást nyert. A magyar mellett angol nyelven is készül egy elektronikus tankönyv, hogy az orvos-, fogorvos- és gyógyszerészképzéshez hasonlóan külföldi diákokat is oktatni tudjanak.
A dentálhigiénikus munkájának nagy részét az íny- és fogágybetegségekkel foglalkozó parodontológus szakorvostól veszi át: rögzíti a beteg kórelőzményét, elvégzi a részletes betegvizsgálatot. Az egyetemi végzettséggel rendelkező szakemberek bizonyos önálló – nem sebészi – beavatkozásokat is elvégezhetnek majd: a professzionális szájhigiénés, valamint a fogágybetegek fenntartó kezelését, és fontos szerepük lesz az egészségnevelés terén, a szájüregi rákszűrésben, a gyermekfogászatban, a fekvőbetegek szájápolásában és a fogszabályozásban.
