hirdetés
2021. május. 07., péntek - Gizella.

D-vitaminszint mérése: mikor, kinek, miért?

Csontritkulás, rák, cukorbetegség, autoimmun kórképek vagy akár a szív- és érrendszeri problémák. Ami közös bennük: kapcsolatuk a D-vitaminhiánnyal. Az ezredforduló óta kutatócsoportok garmadája számos kórkép kockázati tényezőjeként írta le az alacsony D-vitamin-szintet.

hirdetés

A klinikusok laborkérési szokásait csak kevés felfedezés befolyásolta ennyire nagymértékben. A másfél évtizede inkább csak elvétve kért D-vitaminszint-meghatározás iránti igény napjainkra megtöbbszöröződött. Kis túlzással boldog-boldogtalan kíváncsi rá, vajon betegénél a csodatévő panacea koncentrációja mekkora.

Sajnos, mint annyi más szórakozás, a D-vitaminszint méregetése is pénzbe kerül. Egy vizsgálat német pont értéke 1879, önköltségi ára is bőven meghaladja az 1000 forintot. Ezért érdemes meggondolni, mikor és kitől kérik a vizsgálatot és mit kezdenek az eredménnyel.

 

Jó, ha tudja

A klinikai döntéshez D-vitaminszintet felhasználó szakembereknek néhány fontos tényről nem szabad elfeledkezni:

(1)   A markáns D-vitaminhiány (kalcitriolhiány) szisztémás laboratóriumi eltérésekkel jár. Ebből csak egy az alacsony D-vitamin-szint. Emellett egy tisztességes angolkórban nő a parathormonszint, az alkalikus foszfatáz értéke, csökken a szérum-kalcium- és -foszfátszint.

(2)   A laboratóriumokban rutinszerűen NEM a biológiailag aktív D-vitamin-szintet mérik. A D-vitamin biológiailag aktív formája, a vesében képződő kalcitriol (más néven az 1,25-dihidroxi D-vitamin) szérumszintje nagyon alacsony, ráadásul felezési ideje is csak kb. 1 nap. A laboratórium ehelyett a kalcitriol előanyagát, a hidroxi-ergokalciferolt és hidroxi-kolekalciferolt (25-OH-D2 ill. 25-OH-D3 vitamint, egyszerűbben: 25-OH-D-vitamin) határozza meg. (A 25-OH-D-vitamin a májban alakul ki a növényi olajban levő D2, illetve az állati eredetű táplálékban levő/napfény hatására a bőrben képződő D3 vitaminból.) A 25-OH-D-vitamin felezési ideje 3 hét, szintje két nagyságrenddel meghaladja a kalcitriolét.

(3)   A 25-OH-D-vitamin kevesebb mint 1%-a van jelen szabad formában a szérumban. Legnagyobb részben a D-vitamin-kötő fehérjéhez, kisebb mértékben az albuminhoz kötődik. A labor NEM a szabad, hanem az össz-25-OH-D-vitamin szintjét határozza meg.

(4)   A 25-OH-D-vitamin meghatározást Magyarországon antigén-antitest reakción alapuló tesztekkel végzik. Hazánkban több nagy gyártó tesztje van forgalomban. Ezek eltérő technikákat használnak a fehérjéktől a 25-OH-D-vitamin leválasztására; eltérő epitópokat ismer(het)nek fel; eltérő jelzési módszert alkalmaznak. Ezért a tesztek eltérő érzékenységűek a D-vitaminra. Magyarán: ugyanabból a mintából eltérő eredményeket adnak. Emiatt:

  1. bár a tesztek (általában) önmagukhoz konzekvensek, nehezen lehet összevetni a különböző laboratóriumokban mért értékeket;
  2. a különböző módszerekkel működő laboratóriumok között vándorló betegeknél a D-vitamin-státusz utánkövetése nehézkes;
  3. nem egyértelmű, hogy mi a referens tartomány (mi az, ami TÉNYLEG nagyon alacsony). Elméletileg az egyes laboratóriumoknak maguknak kell megállapítani a saját értékeiket, ami általában nem történik meg. Ezért előfordulhat, hogy pusztán a teszt váltása esetén markánsan változik a D-vitamin-hiányos betegek száma és aránya.

A 25-OH-D-vitaminszint klinikai értékét a fentiek nagymértékben csökkentik. Aki ezek után továbbra is ragaszkodna a D-vitamin-szint meghatározásához, még egy dolgot tegyen meg: mérlegelje, hogy betegénél valóban indokolt-e a mérés.

A mérést két dolog indokolhatja: a D-vitamin-hiányos betegek azonosítása, illetve a D-vitamin-pótlás hatásosságának a monitorozása.

 

D-vitaminhiányos betegek azonosítása

A D-vitamin-hiány tekintetében fokozottan veszélyeztetett populációkat az 1. táblázat tartalmazza. A szakmai szervezetek NEM ajánlják a lakosság rutinszerű szűrését, így az, aki olyan szerencsés, hogy nem tartozik egyik rizikócsoportba sem, talán nem annyira fontos, hogy ismerje a 25-OH-D-vitamin-szintjét.

1. táblázat: D-vitamin-hiányra hajlamos betegpopulációk

D-vitamin-hiány valószínűsége nő, az alábbi esetekben javasolt a D-vitaminszint mérése:

  • diabétesz
  • egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (antiepileptikummal, glükokortikoiddal végzett terápia)
  • felszívódási zavarok (cisztás fibrosis, gyulladásos bélbetegség, gyomorszűkítő műtét, posztirradiációs enteritis)
  • granulómás betegségek (pl. sarcoidosis, ó tuberculosis,  histoplasmosis)
  • hasnyálmirigy-elégtelenség
  • hyperparathyreosis
  • idős kor (>65 éves férfiak és >70 éves nők)
  • idősotthonban élők
  • korábbi D-vitamin-hiányos állapot
  • krónikus gyulladásos betegségek
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség
  • krónikus vesebetegség
  • lymphomák
  • májbetegség
  • nem traumás eredetű törések az anamnézisben
  • osteomalacia
  • osteoporosis
  • súlyos elhízás (testtömegindex >30 kg/m2)
  • vegán étrendet tartók

EGYÉB esetekben (egészséges gyermekek, várandós nők, véradók, egészségtudatos menedzserek) nincs értelme a D-vitamin-szint mérésének

 

A szakmai szervezetek egyöntetű álláspontja az, hogy az egyébként teljesen egészséges személyeknél nemcsak, hogy felesleges, de akár még káros is a vizsgálat. Ennek egyszerű oka van: a teszt során sok olyan embert fognak felfedezni, akinél alacsony lesz a 25-OH-D-vitamin szintje. E csoportot kezelni fogják – annak ellenére, hogy nem bizonyított, hogy számukra előnyös lenne a D-vitamin adása – és rendszeresen ismétlik náluk a vizsgálatot. Sikerül belőlük beteget csinálni.

(Megjegyzés: Egyes vélemények szerint olcsóbb rutinszerűen D-vitamin-pótlást biztosítani, és nem méricskélni a D-vitamin-szintet. Mivel Magyarországon a témában költséghatékonysági elemzést nem végeztek, ezért ezt a felvetést nálunk aktuálisan nem lehet mérlegelni.)

A vizsgálat nem kíván különleges technikákat vagy eljárást. A méréshez natív, tehát piros kupakos vér vétele (és ebből izolált szérum) szükséges. FONTOS: a vérvételre a vitaminkészítmény bevétele ELŐTT kerüljön sor. A vért a megszokott módon juttassák el a laboratóriumba; a korábbi gyakorlattól eltérően ma már nem ragaszkodnak a csövek fénytől védett transzportjához. Az eredményre legfeljebb gazdaságossági okok miatt kell várni pár napot (maximum egy hetet), a laboratóriumban ugyanis összevárhatják a vizsgálatokat. Egyszerre nagy mennyiségben végezve ezek kevésbé ráfizetésesek.

Nagy kérdés, hogy a kapott eredménnyel mit kezd az orvos. Nem árt, ha tudja: Magyarországon kétféle módon is megadhatják a D-vitaminszintet. Az SI-ben nmol/l-ként megadott értéket 2,5-del osztva kapja meg hagyományos ng/ml értéket. A szakmai ajánlások többsége ng/ml értékre hivatkozik.

Az eredmény alapján eldöntheti, ad-e D-vitamint. Meg kell jegyezni, hogy bár a legtöbb szakmai szervezet szerint a 20 ng/ml alatti érték már egyértelmű hiányt [deficienciát], a 20 és 30 ng/ml közötti értékek pedig alacsony szintet [inszufficienciát] jelez, a tesztek közti különbségek miatt ezek a határértékek nincsenek kőbe vésve. (Szerencsére a D-vitamin viszonylag biztonságosan adható, így a feleslegesen kezelt betegeknek sem lesz várhatóan nagy baja.)

A D-vitamin-szint ismerete a veszélyeztetett csoportokban egyes betegségek kockázatának a becslésében is segíthet. Összességében a 30 és 90 ng/ml közötti szintek tűnnek az egészségi állapot szempontjából optimálisnak. Egy amerikai utánkövetéses vizsgálatban például 25 ng/ml-nél nagyobb D-vitamin-szint esetén 36%-kal volt kisebb a csípőtáji törések kockázata; Németországban kimutatták, hogy a csont ásványianyag-tartalmának nagymértékű csökkenésére kell számítani 30 ng/ml alatti szintek esetén.

A D-vitamin-pótlás monitorozása

A D-vitamin-pótlás hatásosságát számos tényező (alapbetegség, egyéni variánsok, testtömeg, évszak, életmód) nagymértékben befolyásolja. Ezért az ajánlások általánosan egyetértenek abban, hogy időről időre ellenőrizni illik a pótlás mellett a D-vitamin-szintet. Az eredmények alapján kell módosítani a terápiát. A 25-OH-D-vitamin többhetes felezési ideje alapján az ismételt mérésre azonban legalább 3 hónap múlva kerüljön sor, ne előbb – ha ősszel kezdték el a pótlást, akkor lehetőleg tél vége felé. Ha a 25OH-D-vitamin célértékét elérték, nincs szükség ismételt vizsgálatra – kivéve akkor, ha a betegnél a rizikófaktor-profil időközben nem változott.

Felhasznált irodalom:
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2912737/
http://ajcp.ascpjournals.org/content/137/5/831.full
http://www.aafp.org/afp/2013/0415/od1.html
http://www.aafp.org/afp/2013/0415/od2.html
http://www.rcpa.edu.au/Library/College-Policies/Position-Statements/Use-and-Interpretation-of-Vitamin-D-Testing

 

Továbbképző cikk!               

A cikkhez kapcsolódó akkreditált kvízért kattintson ide!

 

Dr. Vásárhelyi Barna
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.