Czeizel Endrét meggyőzték az eredmények
Az őssejtmegőrzéssel kapcsolatosan nekem is komoly fenntartásaim voltak – mondja a Zalai Hírlapnak adott interjújában Czeizel Endre orvosgenetikus.
A beszélgetésben aztán elmondja, hogy az egyes kétségeit végül is mi oszlatta el.
„Amikor elkezdték a raktározásukat, tudtuk, hogy a köldökzsinór vérben kevés az őssejt, mindössze egy 40 kilós szervezet csontvelő képzésében segíthet, egyetlen alkalommal.” Ezt kevesellte, azonban olasz kutatók tavaly bejelentették, sikerült megsokszorozniuk az őssejteket, amivel a felhasználás lehetőségei is bővültek, akár a rokonok irányába is.
Kétsége volt azért is, mert kezdetben csak 20 éves biztonságos megőrzést garantáltak a sejtbankok, az ember meg általában később lesz beteg. De egy 2011-es független vizsgálat a 28 évvel ezelőtt eltett mintákat vizsgálva azt állapították meg, hogy sem minőségileg, sem mennyiségileg nem romlottak. Vagyis valószínűleg 100 évig is eltarthatók, s így az időskori Alzheimer-kór, infarktus vagy Parkinson-kór esetén is segíthetnek.
A harmadik fenntartása abból táplálkozott, hogy a köldökzsinórból nyert őssejt korlátozottan, elsősorban csak a leukémia gyógyítására volt bevethető. Az elmúlt évek azonban ebben is sok újdonságot hoztak, ma már 240 betegségben zajlik klinikai szinten a kipróbálás. „A szakirodalom szerint tavaly az USA-ban két súlyos szembetegségnél is rutinszerűen vetették be az őssejt kezelést, Németországban engedélyezték az egyes típusú, fiatalkori cukorbetegségnél a beültetést a hasnyálmirigybe, s van hazai példa is, Debrecenben infarktust kezelnek őssejt terápiával, sikerrel” – idézi a zalaihirlap.hu Czeizel Endrét.
