Csak őrült tudós klónozna?
A génjeinkben 120 évre van az emberi élet kódolva; ez a fajta tudatosság a géntérkép alapján 2020-ra akár 20 évvel meghosszabbíthatja a ma várható élettartamot – mondja a Szabad Földnek adott interjúban Czeizel Endre genetikus.
– Biztos hallott a londoni olimpia egyik szenzációjáról, a 16 éves kínai lányról, aki megúszta a férfi mezőny legjobbjának az idejét. Azonnal a géndopping került szóba. Születhet ma ilyen genetikával egy kislány?
– Az agyunk és testünk megnyilvánulása annyira sokszínű, hogy nem lehet általánosságban tehetségről beszélnünk, pontosan meg kell határozni, hogy matematikai vagy úszótehetségről van-e szó. A tehetség azonban csak az ígéretet, a potenciát jelenti – ha ez megvalósul, talentumnak helyes nevezni.
A humángenetika 1880-as indulása óta tudjuk, hogy egy adott talentumtípusban az emberek kétharmada átlagos, az ennél jobbak és rosszabbak aránya 2,5-2,5 százalék. Már csak minden ezredik ember az, aki rendkívüli képességekkel megáldott, és végül 3 millió emberre jut egyetlen géniusz. A 10 milliós magyar népességben az adott talentumszférában tehát csak 3 géniusszal számolhatunk. Az 1200 milliós Kínában sokkalta nagyobb a merítés, ott valamely talentumtípusban 400 géniusz várható. Az elmúlt években többször voltam Kínában, láttam, mekkora fejlődésen ment át az ország. Sokkal inkább figyelnek a nemzeti kincseikre, így a tehetségekre, és mindent megtesznek, hogy belőlük talentum legyen.
– Ön szerint mi nem?
– Kutatásaim szerint tíz rendkívül tehetséges gyermekből nálunk csak egy lesz kivételes talentum, kilencet „elveszítünk”. Ennek hosszú időre visszanyúló gazdasági és történelmi okai vannak. Nálunk a fogyatékos gyermekek számára 120 éve fejlett gyógypedagógiai intézményrendszer áll rendelkezésre, ezzel szemben a kivételes tehetségek felismerésével és nevelésével az előző rendszerek alig foglalkoztak. Holott egy nemzet jövője attól függ, hogy a géniuszpalántái kivirágoznak-e.
Nem lehet véletlen, hogy a legutóbbi vizsgálatom szerint a 15 magyar matematikusgéniusz közül az a 7, aki külföldre ment, 18 évvel élt tovább, mint akik Magyarországon maradtak. A 15 géniuszból 14 zsidó volt. Vagy¬is abból a 3500 éves kultúrkörből származtak, aminek meghatározó része az írás-olvasás, a tudás és a tanulás tisztelete, a tehetséggondozás. Ehhez azonban nyilván kellett az az oktatáspolitikai környezet, ami Eötvös Józsefnek köszönhető. Ő a közoktatás megteremtése mellett a vallási egyenlőséget is biztosította, megteremtve a kiegyezés utáni magyar gazdasági, művészi és tudományos csodát – akkor ezt így nevezték Európában.
– Könnyen felismerhetőek a géniuszpalánták?
– Attól függ, milyen tehetségszféráról van szó. Az elmúlt években zeneszerzőket, költőket, festőket, matematikusokat vizsgáltam, mert ezek kivételessége már kora gyermekkorban érzékelhető, mint Mozarté vagy Liszt Ferencé. Bolyai Jánoska már ötéves korában értette a szinusztételt, Neumann Jancsika hatévesen magától rájött az integrálszámításra. Sajnos a többi tehetségtípusban sokkal nehezebb korán felismerni a kivételesen jó adottságokat. Például milyen jó lenne, ha korán ki lehetne választani a kivételes pedagógus vagy orvos tehetségeket…
– Milyen eszközök kellenének ehhez?
– A tehetség felismerése és felvirágoztatása külön tudomány, amelynek alapján át kellene gondolni a magyar pedagógiai rendszert. A szokásos iskolai tanterv alapján ugyanis nagyjából öt oldalról tudják mérni a gyermekek tehetségét, ám egy amerikai vizsgálatban 25 különböző tantárgyat vezettek be. Ily módon ötszörösére nőtt a tehetségek száma, mert így a rejtett adottságokat is föl tudták fedezni. (...)
– Önnek volt már itthon vitája orvosilag indokolt, sokak szerint viszont etikailag kifogásolható eljárás pártolása miatt…
– Még 1996-ban Ausztráliában találkoztam azzal a szabadalommal, ami külön tudta választani az X és az Y nemi kromoszómát tartalmazó ondósejteket. Az X-esből lesznek a lányok, az Y-osból a fiúk, mesterséges ondóbevitel révén, 93 és 75 százalékos valószínűséggel. Nagyon fontosnak gondoltam az itthoni bevezetését, mivel az emberek 40 százalékának erős a vágya, hogy mindkét nemű gyermekük legyen. Hozzám a rendelőbe a párok 10 százaléka azért jön el, mert már van 1-2-3 fiuk vagy lányuk, és szeretnének másik neműt is. Szerintem ezzel a módszerrel sok ezerrel több gyermek születne, mégis elképesztő ellenállás fogadta a felvetésem. A közhiedelemmel ellentétben nem arról van szó, hogy csak fiúkat szeretnének, mert a vágyak aránya pont fele-fele, és a módszer teljesen megbízható.
– Van azért olyan területe a genetikának, amelyikre tudatosan nem kíváncsi, mert érzi, tudja, hogy kiengedné ezzel a szellemet a palackból?
– A klónozás ilyen, ezt csak őrült tudós alkalmazná. Minden ember egyedüli példány, individuumok vagyunk. Egyébként még ez az eljárás sem eredményezné egy az egyben ugyanazt az embert. Részben pont azért nem, mert a gének csak a lehetőségek birodalmát határozzák meg – hogy ezekből mi valósul meg, az a családi, iskolai és más külső hatásoktól függ. A genetika csak a lehetőségeit teremti meg az ember személyiségének, hol kevésbé, hol erősebben. (...)
