Csipkebogyó neuronok
Az emberi aggyal kapcsolatos egyik legizgalmasabb kérdés egyben az agykutatók számára a legnehezebb is: mi teszi annyira egyedülállóvá legfontosabb szervünket az élővilágban? Ennek a megválaszolásához jutott közelebb egy amerikai és magyar kutatók együttműködésével született új publikáció, amely a Nature Neuroscience-ben látott napvilágot, írja az Origo.
- Egyedülálló embriológiai kutatás Debrecenben
- Az emberi agyat másoló újfajta számítógép
- Fókuszban az asztrociták
- Hámsejtek átprogramozása idegsejtekké
- Légzésszabályozó szaglóneuronok
- Bemutatták a NAP eredményeit
- Feltérképeztük az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát
- Felfedezték az immunrendszer „adrenalinját”
"A tudomány még mindig nincs teljesen tisztában azzal, hogy mi teszi annyira különlegessé az emberi agyat" – kezdi Edl Lein, az Allen Agytudományi Intézet munkatársa – „ha a sejtek és az agyi hálózat szintjén vizsgáljuk a kérdést, az már jó kiindulópont, és ehhez ráadásul új eszközök is a rendelkezésünkre állnak.”
Lein és kollégái a Szegedi Tudományegyetem biológusával, Tamás Gáborral együttműködve találtak egy olyan új típusú idegsejtet, amit eddig sem az egerekben, sem más laboratóriumi kísérletekben használt állatokban nem figyeltek meg. Tamás és a Szegedi Tudományegyetem egyik doktorandusza, Boldog Eszter „csipkebogyó neuronoknak" keresztelte el az új sejteket – a kutatók elmondása alapján a névadást az inspirálta, hogy az egyes agysejtek axonjai (az idegsejtek sajátos szerkezetű leghosszabb nyúlványai) sűrű kötegekben rendeződnek a sejt központi része köré, így az leginkább a vadrózsa áltermésére emlékeztet.
Az újonnan talált sejtek az idegsejtek egy speciális osztályába, a gátló neuronok közé tartoznak, amelyek feladatukat tekintve más agysejtek működését korlátozzák. A most közölt tanulmány nem állítja biztosan, hogy az újonnan talált agysejtek kizárólag az emberre jellemzőek, de mivel hasonló neuronok nincsenek jelen a rágcsálók agyában, és emellett a specializálódott idegsejtek szűk csoportjába tartoznak, nagyon valószínű, hogy csupán nálunk vagy a főemlősöknél is meglévő sejttípusról beszélhetünk.
„A kutatók egyelőre nem igazán értik, hogy ezek a különleges sejtek mit is csinálnak az emberi agyban, az viszont, hogy az egerek agyában nincsenek, nagyon jól mutatja, miért rendkívül nehéz modellezni a különféle emberi agybetegségeket laboratóriumi állatok esetében” – magyarázta Tamás.
A kutatócsoport munkájának egyik következő állomása az lesz, hogy megvizsgálják bizonyos neuropszichiátriai betegségekkel diagnosztizált halottak agyszöveteit, hátha a csipkebogyó neuronok esetleges elváltozásai választ adhatnak egyes agybetegségek kialakulásának okára.
Két kutatócsoport kooperált egymással. Az amerikai kutatók azt találták, hogy a csipkebogyó sejtek olyan különleges géncsoportot aktivizálnak, amelyet még nem láttak az egéragy tanulmányozása során. A szegedi tudósok pedig megfigyelték, hogy a speciális neuronok szinaptikus kapcsolatokat létesítenek az agykéreg másik részén található idegsejtekkel, a piramissejtekkel.
