Bozon, vagy repülőgép- anyahajó?
Alighogy napvilágot láttak a hírek arról, hogy a genfi részecskefizikai központ, a CERN munkatársainak hosszú megfeszített munka után sikerült nyakon csípniük az úgynevezett „isteni” részecskét, a Higgs-bozont, a bozonból a pesti flaszteren már bozont lett, és szinte mindenki tudott valamit a felfedezésről – írja a Népszabadság.
Anélkül persze, hogy megértették volna a standard modell e hiányzó elemének lényegét. Jellemző, hogy a nagy napon reggel nálam zárat javítottak, és a szerelő még a friss hír előzményeit illetően is meglepően jól értesült volt.
Mi lehet az oka e meglehetősen bonyolult és az átlagember számára elvont fizikai eredmény népszerűségének, miközben a fizika alapfogalmai vajmi kevés nyomot hagynak az átlagemberek fejében?– Az emberek arról beszélnek, amit a média közvetít nekik – mondja Patkós András akadémikus, az ELTE atomfizika tanszékének egyetemi tanára. Márpedig a CERN rendkívül tudatosan építi fel a kommunikációját, és ehhez meg is van minden lehetősége.
– Talán Einstein relativitáselmélete vált ilyen hamar közismertté ennyire széles körben. Az emberek még viccelődtek is vele, de fogalmuk sem volt a lényegéről, s az elméletből következő, a nukleáris energiára vonatkozó ismeretek is csak jóval később váltak világossá – erősíti meg az önkéntelen analógiát Vámos Tibor akadémikus, aki a CERN-felfedezések iránt megnyilvánuló kivételes közérdeklődést az emberek misztikum iránti vágyával is magyarázza, amelyre utópiákat tudnak építeni. Ilyen a fizika alig felfogható világa is, különösen ha az univerzum kezdeteit feszegető kísérletekről van szó.
Patkós András szerint ez a kezdetben európai intézményként működő kutatóközpont mára az első igazán globális tudományos vállalkozássá vált, főleg miután az amerikaiak felhagytak az SSI nevű hasonló gyorsítójuk létrehozásával, s inkább pénzzel és szürkeállománnyal beszálltak a tízmilliárd dollárért felépített óriás euró pai részecskegyorsító, az LHC programjába. Ez nemcsak a tudományos lehetőségek szempontjából szélesítette ki a CERN adottságait, hanem kommunikációs szempontból is. A kivételes figyelem így persze a CERN-hez köthető tévedésekre, az elsietett bejelentésekre is rávetül, ahogyan nemrég a fénysebességet meghaladó neutrínókkal kapcsolatos „felfedezéssel” történt, amelyről persze kiderült, hogy mérési hiba okozta.A fénysebesség primátusa, mint a fizika egyik alaptézise, tehát nem dőlt meg, viszont az anyagi világ egy szintén régóta felállított sarokpontja, a részecskefizika úgynevezett standard modellje a Higgsbozonnal, a hiányzó részecske valószínű megtalálásával megkapta a megerősítését. Patkós akadémikus szerint ez az unikális jelentőségű eredmény is indokolja a nagy közfigyelmet, s az intézmény fontosságával együtt kompenzálja a felfedezés elvontságát.