Palugyai István cikkei

Alighogy napvilágot láttak a hírek arról, hogy a genfi részecskefizikai központ, a CERN munkatársainak hosszú megfeszített munka után sikerült nyakon csípniük az úgynevezett „isteni” részecskét, a Higgs-bozont, a bozonból a pesti flaszteren már bozont lett, és szinte mindenki tudott valamit a felfedezésről – írja a Népszabadság.

December óta tudja, hogy februártól 650 ezer dolláros (mintegy 144 millió forintos) támogatás üti a markát, mondja Csanády László, a Semmelweis Egyetem docense, az amerikai Howard Hughes Medical Institute (HHMI) díjazottja.

A gazdasági vagy társadalmi válságok csak tünetei egy technológiai krízisnek, amit jelenleg átélünk. Nem vesszük észre, hiszen itt a 3D-s tévé és az okosmobil, de az ezeket lehetővé tévő alapkutatási felfedezések már régen megtörténtek,mint ahogy az ipari forradalom ismeretelméleti alapjai is a reneszánszig nyúlnak vissza –magyarázza Andre Geim, orosz származású, Manchesterben élő fizikus, akit tavaly az egyatomos rétegű szén, a grafén felfedezéséért fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak. 

Tizenegy évvel Clinton elnök és Tony Blair miniszterelnök diadalmas bejelentése után az emberi géntérkép gyümölcse lassan kezd beérni. A kezdeti lelkesedést előbb kiábrándulásszerű csalódás követte, ám ezt lassan felváltja a bizakodás – legalábbis a rákgyógyászatban.

A közelmúltban az osztrák nőgyógyász-onkológusok társasága Ungár Lászlónak adta át szakmájukon belül a világ legbefolyásosabb orvosának járó Wertheim-díjat, amelynek következő jelöltje egy Nobel-díjas lesz.