Betegjogi központ áprilistól?

Annak ellenére, hogy a kormány által tavaly év közepén elfogadott Semmelweis Terv határozatainak értelmében a betegjogok új fellegváraként emlegetett Országos Betegjogi és Dokumentációs Központnak (OBDK) már idén január elsejétől működnie kellene, az új szervezet felállásáról mindmáig kevés információ látott napvilágot. Pedig mint azt az általános ombudsman tavalyi, a betegjogok hazai érvényesülését, a betegjogi képviselet működését is elemző jelentésében megállapította: Magyarországon a betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott; az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszűnése után a betegpanaszok kezelésében sérül a páciensek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga.

Szabó Máté ombudsman megállapításait a többi közt a 2011 elején hozzá érkezett, mintegy tucatnyi panasz alapján szűrte le, amelyek az EBF-től átvett, egészségügyi intézmények elleni panaszok kivizsgálásának elmaradását, elhúzódását kifogásolták. A beadványokkal kapcsolatos vizsgálatot az ombudsman azonban kiegészítette a betegjogi képviselők státusának és jogi helyzetének feltárásával is. Mint megállapította: a felügyelettől átvett 1053 ügyet az ÁNTSZ nem hatósági eljárás keretében, egyéni panaszként, hanem közérdekű bejelentésként kezelte, úgy, hogy fellebbezésre sem volt lehetőség.

Szabó Máté szerint a betegjogok kérdésében több jogalkotói mulasztás is történt. Felkérte ezért a többi közt a humán erőforrás minisztert arra, hogy a betegpanaszokat bírói úton megtámadható módon, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint vizsgálják ki. Kérte, hogy rendeletmódosítással teremtsenek lehetőséget arra, hogy független hatósági jogokkal és speciális szakértelemmel rendelkező jogvédő fórum bírálhassa el a betegpanaszokat. Aggályosnak találta az ombudsman ugyanis a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány megszüntetését követően a betegjogi képviselet körül kialakult helyzetet is. Szabó Máté szerint világos jogi, finanszírozási kereteket kell biztosítani, a képviselők a közalapítvány megszűnését követően ugyanis olyan bizonytalanságban dolgoztak, amely már “érdemben és rendszerszinten is kihat a működésre”. Az ombudsman szerint kérdéses, hogy ha a közalapítvány jogutódaként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a képviselők munkaadója, akkor mennyiben őrizhetők meg a képviselők függetlenségét biztosító szakmai és anyagi feltételek?

Az ombudsman a helyzet megoldására megfelelő megoldásnak ítélte, ha feláll a kormány által tervbe vett Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ, amely az ígéretek szerint „gazdája” lesz a panaszok megfogalmazásában segítő, az egészségügyi intézmények és a betegek közötti vitás ügyekben gyakran közvetítő betegjogi képviseletnek, a határokon átívelő egészségügyi ellátás új direktívája miatt szükséges kapcsolattartó pontnak, és a korábban megszüntetett intézmények betegdokumentációjának is. A tervek szerint az OBDK egykapussá teszi majd a betegpanaszok intézését, elősegítheti az orvosok és betegek közötti viszony javítását. Módszertani kutatásokat végez, segíti a hiteles betegtájékoztatást tájékoztatók készítésével és különféle beteginformációs rendszerek kidolgozásával, valamint az ellátói hibák újfajta kezelési módjának kiépítésében is partner lehet.

A hivatal azonban mindmáig nem állt fel, amelynek oka a többi közt az is, hogy vita volt a szakértők között abban: vajon az OBDK-nak az ombudsman által javasolt módon hatósági jogkört kell-e kapnia. Mint az a Medical Tribune február 14-i egészségügyi adatkezelési konferenciáján kiderült: a hivatalt a jogalkotó inkább a betegek panaszainak fórumaként, mintegy mediátorként képzeli el a panaszosok és az egészségügyi intézmények között. Dr. Sziklay Júlia, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság képviseletében arról tájékoztatta a konferencia részt vevőit, hogy az OBDK felállításáról szóló kormányrendelet jelenleg egyeztetésen van; az új központi hivatal várhatóan áprilisban állhat fel.