2024. november. 05., kedd - Imre.

Békássy Szabolcs oltásokról, tesztelésről, háziorvosi feladatokról

Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, most az oltatlanok alapimmunizálása a fontosabb.

Most a negyedik hullám felszálló ágában vagyunk, a delta vírusvariáns az uralkodó, viszont nőtt az átoltottság, ráadásul egy csomó embernek az én környezetemben is folyik az orra. Mi a teendő most?

Magyarországon ugyan jelentősen nőtt az átoltottság, ugyanakkor, ahogy az várható volt, az iskola- és óvodakezdést követően egyértelműen emelkedő tendenciát mutat a légúti tünetekkel a háziorvosokhoz forduló betegeknek a száma. A tavalyi hasonló időszakhoz képest, amikor szinte az összes légúti megbetegedés hátterében Covid-fertőzés igazolódott, ez az idei őszi szezonban nem így van, számos egyéb légúti kórokozó is megjelent a tünetek mögött, és csak a koronavírusteszteknek egy része bizonyul pozitívnak. Ennek hátterében talán az állhat, hogy nincsenek olyan szigorú, korlátozó intézkedések, és ez talán teret adott az egyéb légúti kórokozók terjedésének is.

(...)

Mit tegyünk akkor, ha a felelősségérzetünk elég nagy, mutassuk meg magunkat az orvosnak, vagy vegyük elő a pénztárcánkat és csináltassunk egy Covid-tesztet?

Semmiféleképpen nem szükséges a pénztárcánkat elővenni és magánúton tesztet végezni, hiszen az alapellátó kollégák számára továbbra is biztosított a lehetőség, hogy koronavírus-tesztelés alá vessék a pácienseiket. Megkezdődtek azok a szakmai egyeztetések arról, hogy a tavaszi hónapokhoz hasonlóan sokkal szélesebb körben legyenek elérhetők a tesztállomások is, ahol könnyebben hozzáférnek a páciensek az antigén gyorsteszthez, illetve a PCR-vizsgálatokhoz. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb differenciálni tudjuk a légúti tüneteket, hogy enyhe nátháról, avagy Covid-fertőzésről van szó, ehhez viszont szükséges, hogy lehetőség szerint minél hamarabb, a tünetek kezdetét követően egy-két napon belül diagnózis szülessen. Ez nemcsak az egyén egészségi állapota szempontjából meghatározó jelentőségű, hanem a járvány dinamikájának az alakulása szempontjából is.

Menjek addig dolgozni, amíg lehet, hogy covidos vagyok és nincs még teszteredményem?

Mindenképpen azt szeretném kérni mindenkitől, hogy amíg légúti tüneteket tapasztal magán és nincs biztos diagnózis a kezében, addig semmiféleképpen ne látogassa se a munkahelyi, se az egyéb társas közösségeket, hiszen potenciálisan minden légúti fertőzés hátterében ott állhat a Covid-fertőzés is.

(...)

Az állami ellátásban mennyi idő alatt készülnek el azok a tesztek, amelyek a birtokában az ember biztos lehet abban, hogy a kollégáit, a környezetét nem fogja megfertőzni?

Most ez jellemzően még három-négy nap is lehet, ezért is kezdődtek meg azok a szakmai egyeztetések, hogy a tesztpontok, a tesztek szélesebb körben álljanak rendelkezésre.

(...)

Kik azok, akik nem veszik föl az oltást?

Jellemzően a fiatalabb korosztályban vannak nagyobb számban a szkeptikusok, ugyanakkor nagyon sok idős is még oltatlan, a 60 év feletti populációban is még közel 400 ezer ember nem rendelkezik védőoltással Magyarországon, és életkorukból kifolyólag is ők azok, akik igazán kockázatnak vannak kitéve.

A gyakorlat szerint az orvost tünettel a telefonon megkereső páciensek jelentős részét elküldi az orvos tesztelni?

Csak a legnagyobb reménnyel vagyok afelé, hogy elküldik a kollégáim tesztelni ezeket a pácienseket, hiszen ez alapvető fontosságú lenne. A jelenlegi eljárásrend úgy szól, ha valaki Covidra hajazó tünetekkel rendelkezik, akkor szükséges elrendelni ezt a vizsgálatot. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az enyhe náthás tünetek hátterében javarészt most még nem igazolódik a Covid-fertőzés, ezért kérdés, hogy ezeket a betegeket elegendő lenne-e otthon elkülöníteni és a tünetek megszűnéséig otthonukban megfigyelni, vagy feltétlenül indokolt-e a Covid-vizsgálat elrendelése.

De józan paraszti ésszel gondolva nyilvánvalóan szükséges volna tesztelni.

Igen, másrészről viszont, ha egy oltott beteg a koronavírus-fertőzés enyhe tüneteit mutatja, akkor az ő esetében elképzelhetőnek tartom azt, hogy elegendő lenne a házi karantén a tünetek megszűnéséig. Tehát nem feltétlenül tartom szükségesnek azt, hogy egy oltott, enyhe tüneteket mutató pácienst PCR-vizsgálat alá vessünk.

(...)

Milyen betegségtípusok maradtak nagyrészt ellátatlanul a járvány eddigi hullámaiban?

Semmiképpen nem mondanám, hogy ellátatlanul maradtak ezek a betegcsoportok, hiszen velük azért folyamatos volt a kapcsolat. A távkonzultációt folyamatosan biztosítottuk a számukra is, ugyanakkor szükségszerű volt, hogy ezek a betegek előbb-utóbb a rendelőben is megvizsgálásra kerüljenek. Leginkább a népbetegségnek számító betegcsoportok jelentek most meg ellátásra, cukorbetegek, krónikus szív-érrendszeri megbetegedésben, magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek, úgyhogy most van feladat bőven a háziorvosi praxisokban.

Van-e elég adatuk ahhoz, hogy azt lássák, hogy az állapotuk mennyit romlott ez idő alatt, és van-e az állapotukban visszafordíthatatlan romlás?

Erre a kérdésre évek múlva kapjuk majd meg a választ, amikor olyan visszatekintő tanulmányok készülnek, amelyek ezt az állapotot felmérik, a kiindulási és a végállapothoz képest tudják összehasonlítani az egészségi állapot változását.

Nagyon fontos volna, hogy az oltás folytatódjon, mert ez a megoldás. Mi a szerepük most a háziorvosoknak az oltásokban?

A háziorvos az a személy, aki a születéstől a halálig gyakran végigkíséri a családok egészségi állapotának alakulását. A háziorvos felé vannak a legnagyobb bizalommal a betegek, ez egyben viszont egy óriási felelősséggel is jár, hiszen a háziorvos kezében van a probléma megoldásának a kulcsa. A háziorvos lehet az a személy, aki releváns szakmai információkkal tudja ellátni a betegeket és meg tudja őket győzni a védőoltás fontosságáról, el tudja oszlatni azokat a félelmeket, amelyek a különböző vakcinatípusokkal szemben fennállnak.

A teljes interjút az Infostart közli.

(forrás: Infostart)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés