Mit mond egy onkológus professzor?
Az ártalomcsökkentés jelentősége dohányzás esetén
„Harm Reduction Exchange” címmel online konferenciát tartottak 2022. január 20-án Afrikában. Az esemény fő témája a “Harm Reduction as a winning strategy in Africa“ (Az ártalomcsökkentés, mint nyerő stratégia Afrikában) volt. A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés vonatkozásában, elvekkel és példákkal alátámasztva mutatták be azt, hogy mik lehetnek a dohányzással járó ártalmak csökkentésének fő mozgatórugói, elvei, lehetőségei, illetve a tudományos evidenciákkal is alátámasztott közegészségügyi következményei (1).
Az előadók között szerepelt prof. dr. David Khayat, aki korábban az orvosi onkológiai osztály vezetőjekén dolgozott a Pitié Salpêtrière kórházban (Párizs), illetve a franciaországi Nemzeti Rákkutató Intézet elnöke volt, 2013 óta pedig az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság igazgatótanácsának tagja. A következőkben prof. Khayat előadásának fő gondolatait és következtetéseit mutatjuk be (2).
A dohányzásról leszokni nehéz
Vitathatatlan tény, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja minden nikotin- és dohánytermék kerülése, azaz a rá nem szokás, a már dohányzók esetében pedig ezen termékekről való teljes leszokás. Azonban, szembesülni kell a valóságból vett adatokkal, vagyis azzal, hogy a dohányzásról leszokók nagy része 3-4 év elteltével újra dohányzik – mondja prof. Khayat (2).
Tudva azt, hogy a leszokás nehézségekbe ütközik, szemléletváltásra van szükség., hogy a legfontosabb népegészségügyi cél teljesülhessen: csökkenjenek a dohányzással járó ártalmak. Ennek érdekében fontos, hogy a felnőtt dohányzó tájékozódjon, hiszen az ártalomcsökkentés az ő esetükben lehetséges.
El kell fogadni azt, hogy a rossz szokások, köztük a dohányzás is, valamelyest elkerülhetetlenek. A szokások vonatkozásában a viszonyulás és a hozzáállás megváltoztatására van szükség az onkológus professzor szerint. Példaként hozható a gyorshajtás, ami kerülendő, de meg nem szüntethető jelenség, és biztonsági övvel, légzsákkal stb. védekezünk vele szemben. Az egészségtelen táplálkozás sem számolható fel, ellenben jelen vannak a kínálatban a sztatinok, sztentek és a trombocita aggregáció-gátló gyógyszerek. A napégéstől naptejekkel védekezünk, a szexuális aktusok következményeitől pedig már lehetséges óvszerrel védekezni. Mit tesz az ember? Megcélozza a káros következmények minimalizálását, nem pedig magát a szokást helyezi kizárólagosan a célkeresztbe. Fontos kiemelni, hogy továbbra is a dohányzásról való leszokás a legfontosabb cél, a kevésbé ártalmas alternatívák csak azon dohányzók esetében merülhet fel, akik valamilyen okból nem szoknak le. Hasonló megközelítésre lehet szükség a dohányzás esetén is – magyarázza Khayat professzor (2).
A kategorikus tiltás nem működőképes stratégia
Múltbéli példaként hozható az 1920-as és ’30-as években az USA-ban életbe lépett alkoholtilalom, ami nem érte el a célját. A dohányzás kapcsán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye (Framework Convention on Tobacco Control; FCTC) említhető, amit 2005. február 27-e óta 181 ország ratifikált. Felmerül a kérdés, hogy működött-e ez a fajta megközelítés? Az adatok arra mutatnak rá, hogy 1990-ben éppen úgy, mint 2019-ben, globálisan a rák legfőbb rizikófaktorának a dohányzás számított (életkorra és nemre vonatkoztatva, 100000 lakosra vetített elhalálozással számítva). Ebben nem történt változás. Vagyis, közel 30 éves dohányzás elleni harc után ki lehet jelenteni, hogy a dohányzás volt és a dohányzás maradt a legfőbb rizikófaktor a daganatos elhalálozások szempontjából (2).
Mit tehetünk a daganatos megbetegedéseket okozó kockázati tényezők csökkentése érdekében?
A nikotin és dohány tartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása a legjobb és leghatékonyabb módja a toxikus anyagok expozíciójának a csökkentésére, az ártalomcsökkentésre, daganatos megbetegedések megelőzésére. Leszokni azonban nem könnyű, mivel egy függőségről van szó. Mindez egyetlen számadattal bizonyítható: a nyaki daganattal diagnosztizált és kemoterápiás kezelésben részesülő betegek 64 %-a élete végéig tovább folytatja a dohányzást.
A káros anyagok (karcinogének) mennyisége és a daganatok kialakulásának a kockázata között kvantitatív összefüggés van. Minél magasabb mértékű az expozíció, annál nagyobb a daganatok kialakulásának a kockázata. Vizsgálatok igazolják, hogy minél több éven át dohányzik valaki, és minél több cigarettát szív el naponta, annál magasabb nála a daganatokra vonatkozó esélyhányados (2).
Tudományos kutatások mutatnak rá, hogy a dohány égetése (> 400 °C) számos karcinogén anyag nagy mennyiségben való keletkezésével jár együtt. A dohány égése során több mint 6000 féle vegyület és ultrafinom partikulum keletkezik, amik közül 93 az USA FDA káros- vagy potenciálisan káros (HPHC) anyagokat tartalmazó listáján is szerepel. Ezeknek az anyagoknak a többsége (közel 80) karcinogén vagy potenciális karcinogén. Ezzel szemben a dohány alacsonyabb hőmérsékleten történő hevítése (250-350 °C), ami nem jár együtt égéssel és füsttel, a karcinogének jelentősen alacsonyabb számával, és koncentrációjával társul (2).
Innovációk az ártalomcsökkentés érdekében
Professzor Khayat előadásának a legfőbb üzenete és következtetése az, hogy amennyiben az egyértelműen és messzemenően a legjobb megoldást kínáló dohányzásról való leszokás nem kivitelezhető, akkor a kevésbé káros alternatívák kifejlesztése járulhat hozzá az ártalomcsökkentéshez. Ez azonban csak azon felnőtt dohányzók esetében jelenthet megoldást, akik egyébként folytatnák a dohányzást, hiszen a leszokásnál nincsen jobb választás.(2).
Forrás:
(1) https://www.harmreductionexchange.com/events/
(2) https://harmreductionexchange.com/media-page/
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.
