Április második felében megkezdődött az adósságok rendezése
Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy a január és a február mindig kiugró adósságnövekedéssel jár – mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Néhány napos csúszással pénteken jelent meg a március végi kórházi adósságadat a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján. Az egészségügyi intézményekben 39,4 milliárd forint kifizetetlen számla halmozódott fel a gazdasági vezetők íróasztalán. Csakhogy ez még nem a teljes kép. Március végén a lejárt összes kórházi adósság 57 milliárd forint volt, erről Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség április közepén megrendezett konferenciáján. Ebben az adatsorban már benne vannak azok az egyetemi klinikák is, amelyeknek a modellváltás miatt nem kell a MÁK-nak minden hónapban adatot szolgáltatniuk.
A márciusi 12 milliárd forintos emelkedés is rendkívül magas szám – bár a NEAK számításai szerint tavaly havonta átlagosan 13,9 milliárddal nőtt a lejárt tartozásállomány.
A kórházi beszállítók érdekeit képviselő főtitkár szerint, mivel a kormány az idei évtől havi plusz 12,5 milliárd forinttal emeli a kórházak finanszírozását, akkor a 12 milliárd akár még kedvező adatnak is tűnhet. A források elosztásának elve az eddigi legjobb és legigazságosabb, ugyanis a teljesítmény díjazását korrigálta a kormányzat – mondta Rásky László. Más kérdés, hogy a pluszforrás valóban új helyzetet teremt: várhatóan minden intézménynek gördülékenyebb lesz a gazdálkodása, de ez nem lesz mindenhol egységes. Kérdés, hogy a „tolerálható adósság” számonkérése hogyan fog történni. A tolerálható adósság mértékéről Takács Péter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, ez évi 80 milliárd forint körüli összeget jelent. Az OSZ főtitkára kockázatosnak tartja, ha a pluszforrást vagy annak egy részét egyes intézmények nem a tartozások kifizetésére, hanem egyéb célokra, esetleg tartalékolásra fordítják, a régi reflexek alapján. De, ha ezt az országos kórházi főigazgató (OKFŐ) figyeli, számonkéri, akkor valóban jobb lehet az intézmények helyzete.
Ráadásul a havi 12,5 milliárd forint plusz forrás első kifizetése idén január helyett áprilisban történt meg, mégpedig visszamenőlegesen, január-április hónapokra – tette hozzá a Rásky László. Ugyanakkor az OSZ tagvállalatainak vezetői jó hírekről számoltak be, mert április második felében elindultak az utalások és megérkeztek a kórházaktól a kifizetetlen számlák végösszegei.
Az OSZ folyamatosan nyomon követi, hogy a pluszforrás mellett, hogy ténylegesen mekkora adósság keletkezik az intézményekben. Ha ez meghaladja majd a 25-30 milliárd forintot, akkor az OSZ biztosan kérni fogja az évközi adósságrendezést, mondta a lapnak Rásky László.
