Adatvédelmi próbaper Strasbourgban?
Magyarországnak alapvető problémái vannak a személyes adatok védelme alapjoggal kapcsolatban. Egyszerűen nem tudja, hogy hogyan kezelje, egyáltalán mi annak a tartalma – írja az ÉS-ben dr. Alexin Zoltán, aki Strasbourgban tervez próbapert indítani.
Személy szerint tizenkét folyamatban lévő ügyem van az Ab előtt. Ezek egyike alkotmányjogi panasz – ez talán nem fog megszűnni; a többi tizenegy ügy azonban valószínűleg igen. Az indítványokat személyes adatok védelmével kapcsolatosan nyújtottam be – azon belül is egészségügyi adatok kezelése tárgyában. A legrégebbit 2006-ban nyújtottam be, a legfrissebbet 2011 augusztusában – írja dr. Alexin Zoltán: Megszüntetésre váró ügyeim az Alkotmánybíróság előtt című cikkében az ÉS-ben.
A szerző szerint Magyarországnak alapvető problémái vannak a személyes adatok védelme alapjoggal kapcsolatban. Egyszerűen nem tudja, hogy hogyan kezelje, egyáltalán mi annak a tartalma. Általában az alapjogok gyakorlásába az állam csak kivételesen avatkozik be, amikor pedig ezt megteszi, akkor az állampolgár megvédheti magát, van tiltakozási, fellebbezési joga, sőt bírósághoz is fordulhat a jogai megvédése érdekében. Ez szerepel az Ab híres, 15/1991. számú határozatában leírva, ugyanakkor, amit most látunk magunk előtt, az ennek teljes tagadása.
Az állam nem kivételesen, hanem éppenséggel állandóan beavatkozik az állampolgár adatvédelemhez fűződő jogába. Jelenleg több mint nyolcszáz hatályban lévő törvény és rendelet ír elő kényszer adatkezelést a fellebbezés és tiltakozás (van három-négy kivétel) esélye, felvilágosítás és jogorvoslati lehetőség nélkül. Ez Alexin Zoltán szerint tévút, amely az Európai Unióban példa nélküli információs túlhatalmat eredményezett, mindféle civil kontroll megszűnését. Az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megalapítása és elnökének jogállása csak tovább fokozza a társadalom egyébként is szinte korlátlan kiszolgáltatottságát az elnyomó állammal szemben.
Az állampolgárok adatvédelmi jogainak védelmét az sem segíti elő, hogy az Alaptörvényből kimaradt az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 8. cikkére utalás – ami korlátozná az állam információs hatalmát az állampolgárok felett. Bár ennek felvételét több szakember – közöttük én is – javasoltam. Tekintve, hogy a javaslathoz indoklást is fűztem – úgy vélem, a 8. cikk kihagyása tudatos és szándékos volt. Az alaptörvényből ugyancsak kimaradt az Alapjogi Charta egészségügyi önrendelkezésről szóló cikke is – magyarul a saját test és személyes egészségügyi adat sem kapott alkotmányos védelmet.
Amennyiben ilyen komoly gondok vannak a magyar adatvédelmi szabályozással, és ez ellen csak nemzetközi emberi jogi dokumentumok hozhatók fel, hiszen az alaptörvény elemi védelmet sem biztosít, akkor hogyan várható el, hogy egy egyszerű állampolgár eljusson Strasbourg-ba, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, megtéve a kötelező köröket, hogy itt Magyarországon egy jogerős ítéletet kapjon a kezébe? Nagyon nehezen. A megdöbbentő az, hogy a magyar jogrendszer görcsösen ragaszkodik egy korábbi elképzeléshez, nem ismeri fel annak tarthatatlanságát. Tulajdonképpen nem is érti a jogász szakma, hogy mi itt a probléma.
Az adatvédelmi törvény önmaga ellentmondása, hiszen az információs önrendelkezést úgy kívánja megvalósítani, hogy minden egyes közérdekű adatkezelés megvalósítását jogszabályhoz (törvényhez) köti. Nem mondhatnánk, hogy az állam visszafogja magát ebben a tekintetben, mivel évente átlag hatvan új kötelező adatkezelést vezet be: új országos adatbázisokat állít fel, vagy meglevőket kapcsol össze újabb és újabb célok érdekében. A törvénnyel történő megvalósítás azonnal elvágja mindenféle jogorvoslat, tiltakozás vagy fellebbezés lehetőségét. Természetesen adatvédelmi tájékoztatást sem adnak ezekről. Ez nem védelem, hanem információs önkény – írja az ÉS-ben a többi közt dr. Alexin Zoltán, aki sajnálja, hogy elvesztegetett jó néhány évet az Ab ítéletére várva, bízva abban, hogy esetleg országon belül is el lehet érni a dolgok javulását. Mint azonban megjegyzi: a nyáron kötelességszegési eljárást kezdeményezett a magyar állam ellen az Európai Bizottságnál, amelynek első adatgyűjtési fázisa már megindult.
Pár napja elküldte a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott 67/2011. számú alkotmánybírósági határozatot is mellékletként. "Az Európai Bizottsághoz minden EU-állampolgár fordulhat absztrakt indítvánnyal, amennyiben alapvető jogainak sérelmét véli felfedezni hazájában. A közeljövőben szándékomban áll Strasbourg-ban egy adatvédelemmel kapcsolatos próbapert is indítani."
