A zene, mint az autizmus és az ADHD gyógyszere
Radiológusok és kognitív idegtudósok egyaránt kutatják a zene agyra kifejtett, gyógyító hatását, illetve hogy milyen mechanizmusok állhatnak annak hátterében, ha valaki képtelen élvezni a zenét, de egyéb örömforrások – pl. a pénz – jutalmazó hatása megmutatkozik agyműködésükben.
- Elme-szerek a csontrendszer ellen
- Minden osztályra jut egy hiperaktív gyerek
- Közös eredete lehet a két betegségnek
- Új gyógymódja lehet a viselkedési zavaroknak
- A mentális betegségek gyökere az élet elején keresendő
- Gyakoribb az öngyilkosság az autista gyermekek között
- Nobel-díj: Bob Dylan kapja az irodalmi elismerést
- A felnőtt és a gyermek agy lehetőségeinek kombinálása
Autista és figyelemhiányos hiperaktív (ADHD) gyermekek gyógyszereként is működhet a zene, írják közleményükben mexikói radiológusok, akik eredményeiket az Észak-Amerikai Radiológus Társaság jövő heti éves konferenciáján prezentálják. Mint Pilar Dies-Suarez és munkatársai kifejtik, eddig is ismert volt, hogy a zene hasznos az ezen kórképekben szenvedők számára, most azonban az is kiderült, milyen módon változik az agy a zeneterápia hatására.
A kutatók 23, 5 és 6 éves kor közötti, egészséges, korábban semmilyen művészeti képzésben nem részesült gyermek agyműködését tanulmányozták zenei képzésük előtt, illetve után diffúziós tenzor képalkotó módszerrel (DTI). A DTI fejlett MRI-technika, ami az agyi fehérállomány mikrostrukturális változásait képes azonosítani frakcionált anizotrófia (FA) mérési módszer alkalmazásával. A módszer az extracelluláris vízmolekulák axonmenti mozgását méri; az egészséges fehérállományban az extracelluláris vízmolekulák uniformizáltan mozognak, ami magas értéket eredményez az FA-mérésben, míg a random vízmolekula-mozgás alacsonyabb FA-értéket eredményez, és abnormalitásra utal.
Korábbi vizsgálatok feltárták, hogy az autizmus spektrum zavarban és az ADHD-ben szenvedő gyermekek agyának csökkent a térfogata, továbbá egyes frontális lebenybeli fehérállomány-kötegek rosttartama és FA-értéke is alacsonyabb. Mint a kutatók kifejtik, a komplex kognitív folyamatokat végző frontális kéreg alacsony konnektivitása az autizmus és az ADHD biomarkere.
A vizsgálatban résztvevő gyermekek 9 hónapos ütőhangszeres zenei tréningben vettek részt, aminek következtében DTI-eredményeik az FA-érték és az axonhossz-értékek növekedését jelezték az agy különböző területein, legkifejezettebben a frontális lebenyben. A kutatók szerint az ütőhangszeres képzés edzi a hallási, motoros, kognitív, emocionális és szociális készségeket, növeszti a különböző agyi területek közötti összeköttetéseket, és ez mutatkozik meg a képalkotó vizsgálat során. Mint kifejtik, eredményeik alátámasztják, hogy gyógyulásuk érdekében az autista és ADHD-ben szenvedő gyermekeknek zenei képzésben kell részt venniük.
Zenei anhedónia
Spanyol és kanadai idegkutatók az USA tudományos akadémiájának lapjában (PNAS) közzétett tanulmányuk szerint feltárták, milyen agyi mechanizmus állhat annak hátterében, hogy egyes emberek képtelenek évezni a zenét (Noelia Martínez-Molina és munkatársai: Neural correlates of specific musical anhedonia).
Az egyébként egészséges populáció 3-5%-a semmilyen örömöt nem érez, amikor - bármiféle - zenét hallgat. A zenei anhedóniának nevezett állapot esetén az illető képes a melódia által hordozott információ (pl. ritmus) korrekt érzékelésére és feldolgozására, továbbá normális örömreakciót produkál egyéb élvezetes ingerek hatására (pl. ha pénzt kap), de nem élvezi a zenei stimulusokat, fejti ki a vizsgálatot vezető Martínez-Molina.
A vizsgálat során a kutatók 45 egészséges önkéntes agyműködését elemezték fMRI segítségével zenehallgatás közben, illetve egy olyan játék során, amelyben valódi pénzt lehetett nyerni vagy veszíteni. A résztvevőknek ki kellett tölteni a kutatók által kifejlesztett kérdőívet, ami a tevékenység során tapasztalt élvezetet értékeli.
Az eredmények szerint a zenei anhedónia együttjár az agyi jutalmazó rendszer kulcsfontosságú kéregalatti területe, a nucleus accumbens aktivitásának csökkent voltával zenehallgatás közben, míg a zenei anhedóniában szenvedők nucleus accumbense a normális emberekére jellemző aktivitást mutatja a pénznyerés során. A kutatók azt is kimutatták, hogy azoknak az embereknek a nucleus accumbense, akik az átlagnál jobban élvezik a zenét, zenehallgatás közben nagyobb aktivitást mutat. A kutatók szerint eredményeik egy lépéssel tovább visznek annak megértéséhez, hogy az evolúció során hogyan alakult ki a zene jutalmazó jellege.
