A százezer krónikus vesebeteg csak a jéghegy csúcsa

Mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett beteg élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség (CKD) jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már jellemzően előrehaladott stádiumban van. Minderről prof. dr. Reusz György, a Magyar Nephrologiai Társaság (MANET) elnöke beszélt azon a keddi eseményen, ahol az Európai Vesegyógyászati Kongresszusra is felhívták a figyelmet, amelynek június 13-a és 16-a között Budapesten  ad otthont.

A túlsúly, és az erre visszavezethető magas vérnyomás és diabétesz a magyar lakosság körében elterjedt kórképek, amelyek a veséket is veszélyeztetik. A krónikus vesebetegek 60-70 százalékánál ezek alapozzák meg a CKD-t, ám az adatok alapján mindössze százezer pácienst gondoznak idehaza, közülük hatezer a dializáltak, és 3-4 ezer transzplantáltak száma – sorolta az adatokat Reusz György.

A prevencióban kiemelkedő szerep jut a szűréseknek, ami háziorvosi kompetencia, ám mint azt a MANET elnöke a MedicalOnline-nak elmondta, bár a családorvosok igyekeznek helytállni, az alapellátás problémái mellett – idősödő, túlterhelt háziorvosok, betöltetlen praxisok – a páciensek is nehezítik a korai felismerést. A szegénység, a helyenként nehezen elérhető ellátás miatt a betegek maguk sem fordulnak időben orvoshoz. Pedig a rendszeres vércukorszint és vérnyomás kontrollnak, a kockázati csoportba tartozók vesefunkciójának időnkénti ellenőrzésének döntő szerepe van a prevencióban, ahogyan a megfelelő diétának, vízfogyasztásnak, vagy a dohányzás elhagyásának is. Az 50 év feletti, túlsúlyos, hipertóniás, diabéteszes páciensek esetén mindig gondolni kell vesekárosodás lehetőségére – hangsúlyozta a professzor.

Bár valid adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de Reusz György szerint magas azoknak az arányszáma, akiknél vény nélkül kapható gyógyszerek okozták a vesekárosodást, ezek ugyanis komoly elektrolit-eltéréseket eredményeznek. Ezért a CKD megelőzésében nagy a felelőssége a gyógyszerészeknek, a recept nélkül kapható non-szteroid gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók expediálása előtt minden esetben ki kell kérdezni a beteget arról, hogy milyen egyéb gyógyszereket – pl. vérnyomáscsökkentőt, vizelethajtót – szed. Mindezek tükrében a gyógyszerészek továbbképzésében is nagyobb hangsúlyt kell kapnia a krónikus vesebetegségek prevenciójának.

A CKD öt stádiuma közül a korai, 3a stádiumig még életmódváltással megállítható a betegség további romlása, ám a 3b-5 stádiumban már komoly problémákat okoz a betegség, a legmagasabb kockázati csoportba sorolt páciensek esetében pedig felmerül a kieső vesefunkció pótlásának lehetősége.

Vesepótló kezelésként a hemodialízis, a peritoneális dialízis és a transzplantáció jöhet szóba, ám e két utóbbi esetében határokat szab, hogy a páciensek átlagos életkora 65 év. A hasi dialízist így csak a betegek 13-15 százalékánál alkalmazzák, és bár a szervátültetés lehetőségét minden páciens esetében meg kell vizsgálni, ám 65 év felett – az egyéb krónikus betegségekre is tekintettel – magas lehet a műtéti kockázat, illetve átlagosan három évet kell várni az operációra, miután a beteget felvették a transzplantációs listára – magyarázta Reusz György, hozzátéve azonban, hogy 75 éves betegnél is végeztek sikeres vese transzplantációt.

Szeptember 1-jével indítja el a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a nephrológia regisztert, amelybe kötelező lesz jelenteni, a feladatra prioritásként tekint az egészségpolitika is – mondta még el a professzor, aki szerint jó lenne, ha az adatokat visszamenőleg is feltöltenék az elektronikus alapon működő adattárba.

Többek között a lakosság edukációját tűzte ki célként a Nemzeti Veseprogram, hogy minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a CKD kockázataira – hangzott el a sajtótájékoztatón. Hasonló célt kitűzött a csütörtökön kezdődő rendezvény is, amelyről Reusz György, mint az Európai Veseszövetség – Európai Dialízis és Transzplantációs Szövetség (European Renal Association – European Dialysis and Transplantation Association, ERA-EDTA) 56. kongresszusának elnöke azt is elmondta, hogy kitekintést adnak többek között a CKD-re, az ezzel kapcsolatos alapkutatások aktualitásaira, a képzés helyzetére.

A nyolcezer résztvevő 60 százaléka Európából, 30 százaléka Ázsiából regisztrált a budapesti rendezvényre, de érkeznek szakemberek Észak-Amerikából is. Ezt már dr. Bettina Albers, a kongresszus sajtófőnöke sorolta, aki azt hangsúlyozta, az orvosok oktatása, a társadalom érzékenyítése, valamint a CKD megelőzése közegészségügyi szempontból is fontos, hiszen az európai lakosság körülbelül 10-11 százalékát érinti a krónikus vesebetegség.

Világszerte több mint 850 millió ember szenved valamilyen vesebetegségben, az ő esetükben magas a kockázata annak, hogy előbb-utóbb valamilyen vesepótló terápiára szorulnak. Egyébként a krónikus vesebetegeknek mindössze 1-2 százalékát dializálják, becslések szerint Európában egy dialízissel kezelt páciens ellátása mintegy 60 000-80 000 euróba kerül évente.