A dohányzás és a protonpumpagátlók a vesét is károsítják
A krónikus veseelégtelenség kezelésére szedett angiotenzinkonvertáló enzim gátló szerek hatását jelentősen rontja, ha a beteg dohányzik, jelentették be az Amerikai Nefrológus Társaság konferenciáján, ahol az is kiderült, hogy a reflux- és fekélyellenes medikáció károsítja a vesét.
A Bethany Roehm és munkatársai (Tufts Medical Center) által ismertetett vizsgálat (Cigarette Smoking Partially Negates the Kidney Protective Effect of ACE Inhibition in Stage 2, Non-Diabetic, Hypertension-Associated CKD) eredménye szerint a dohányzás erősen csökkenti a krónikus veseelégtelenség kezelésére szedett angiotenzinkonvertáló enzim gátlók (ACEI) vesevédő hatását, aminek valószínűleg a dohányzás által okozott oxidatív stressz az oka.
Mint közleményükben Roehm és munkatársai kifejtik, vizsgálatukba 108 dohányos és 108 nem dohányzó, a krónikus veseelégtelenség korai stádiumában szenvedő, a vesefunkció romlását lassító ACEI szerekkel kezelt beteget vontak be. A dohányzó betegek leszokást elősegítő kezelésben vettek részt; a 108 beteg közül 25-nek sikerült leszoknia, 83 fő sikertelenül próbálkozott a dohányzás abbahagyásával. A kutatók valamennyi beteget (n = 216 fő) az ACEI-kezelés kezdetétől számított 5 évig követték; mint kiderült, a nem dohányzók és a dohányzást sikeresen abbahagyók esetében lassabb ütemben hanyatlott a vesefunkció, mint a továbbra is dohányzók esetében. A dohányzás megakadályozta, hogy az ACEI-szerek tipikus vesevédő hatása kifejlődjön, és csökkenjen a vizeletbe kerülő fehérje mennyisége.
Roehm nyilatkozata szerint a klinikusok körében gyakorlatilag dogmává vált, hogy a hipertóniás és egyben krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegeket ACEI-szerekkel kezelve lassíthatjuk a vesebetegség progresszióját. Azonban dohányzó betegek esetében ez nem igaz, ezért az orvosoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy vesebeteg pácienseik abbahagyják a dohányzást.
Az Amerikai Nefrológus Társaság konferenciáján ismertették eredményeiket Pietro Manuel Ferraro és munkatársai is. A római Fondazione Policlinico Universitario A. Gemelli kutatói vizsgálatukban a gyomorsavszekréciót gátló protonpumpa gátlók (PPI) és hisztamin receptor (H2) blokkolók vesekőképző hatását figyelték meg (Proton Pump Inhibitors, Histamine Receptor-2 Blockers and the Risk of Incident Kidney Stones). Az olasz kutatók a Health Professionals Follow-up Study (HPFS) és a Nurses' Health Study (NHS) alapján 187 330 fő adatait dolgozták fel, akik a vizsgálat kezdetén mind vesekőmentesek voltak. A PPI-szedőket 12 évig, míg a H2-gátló szedőket 26 évig utánkövetve 3245 főben alakult ki vesekő; az életkor, testtömeg index, fizikai aktivitás, dohányzás, komorboditások, gyógyszer- és táplálékfogyasztási szokások figyelembe vételével a kutatók megállapították, hogy a PPI-használat 12%-kal magasabb vesekőkockázattal, míg a H2-blokkoló fogyasztás 13%-kal megnövekedett vesekő-kockázattal jár együtt.
Egy további vizsgálatban 152.157 reflux- és fekélyellenes kezelésben részesülő beteg adatainak felhasználásával Yan Xie és munkatársai (VA Saint Louis Health Care System) azt igazolták, hogy a PPI-használat a H2-blokkolókkal összehasonlítva a krónikus veseelégtelenség kialakulásának 30%-kal megnövekedett kockázatával, illetve a becsült glomeruláris filtrációs ráta több mint 50%-os csökkenésével jár együtt akkor is, ha az illetőnek nem volt korábban akut veseelégtelensége (Long Term Kidney Outcomes Among Proton Pump Inhibitors Users Without Intervening Acute Kidney Injury). Xie és munkatársai hangsúlyozzák: a PPI-használók vesefunkcióját különös gonddal kell követni.
