A stroke-kockázat egyszerű, biztonságos és olcsó csökkentése
A JAMA-ban megjelent vizsgálat szerint hipertóniások stroke-kockázatát jelentősen csökkenti a folsavpótlás, míg a társuló szerkesztőségi közlemény szerint nincs okunk kételkedni, hogy normotenziós személyek esetén is hasonló a helyzet.
Egy több mint 20.000 felnőtt kínai hipertóniásra kiterjedő vizsgálatban egy hipertónia ellenes szer (enalapril) és a folsav kombinált hatását vizsgálták az első stroke bekövetkezésének kockázatára, olyan páciensek esetében, akinek nem volt korábban agyvérzésük vagy szívinfarktusuk, összehasonlítva a csak enalaprilt szedő betegekkel. A JAMA-ban megjelent vizsgálat szerint a folsavval kombinált kezelés szignifikánsan csökkentette az első stroke bekövetkezésének kockázatát (Efficacy of Folic Acid Therapy in Primary Prevention of Stroke Among Adults With Hypertension in China - The CSPPT Randomized Clinical Trial).
Az agyvérzés világszerte a második vezető halálok, primer prevenciója különösen fontos, mivel az esetek 77%-a először következik be.
A 2008 és 2013 között zajló vizsgálatban a Peking University First Hospital orvosai, Yong Huo és munkatársai 20.702 hipertóniás felnőttet osztottak véletlenszerűen csak enalaprilt (10 mg/nap) szedő, illetve enalaprilt (10 mg/nap) és folsavat (0,8 mg/nap) egyaránt kapó csoportokba. A vizsgálati alanyokat a folsav-szintet befolyásoló MTHFR C677T gén variációira (CC, CT és TT genotípusok) is tesztelték, továbbá mérték a folsavszintjüket a vizsgálat indulásakor (a metiléntetrahidrofolsav reduktáz/MTHFR a folsav-metabolizmus fő szabályozó enzimje).
Az átlagosan 4,5 éves követési idő alatt a kombinált kezelésben részesülő páciensek 2,7 %-a esetében (282 fő) következett be az első stroke, míg a folsavat nem fogyasztók 3,4 %-a szenvedett agyvérzést (355 fő). Mindez az abszolút kockázat 0,7 %-os, a relatív kockázat 21%-os csökkenését jelenti folsavszedés esetén. Az elemzés szerint a kombinált kezelésben részesülők esetében az iszkémiás stroke kockázata is szignifikánsan alacsonyabb volt (2,2 vs. 2,8%), továbbá szignifikánsan alacsonyabb volt az összesített kardiovaszkuláris eseményszám is (kardiovaszkuláris halál, szívroham és stroke) (3,1 vs. 3,9). Nem volt szignifikáns különbség a két csoport között a vérzéses stroke, a szívroham, a bármilyen okból bekövetkező halál kockázata vagy a mellékhatások tekintetében. Mint Yong Huo és munkatársai írják, vizsgálatuk meggyőző bizonyítékkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy a páciensek folsavszintje fontos tényező, ami befolyásolja a folsavpótlás hatékonyságát a stroke megelőzésében. A betegek kiinduló folsavszintje meglehetősen különböző volt, és a folsavpótlás azok esetében bizonyult a leghatékonyabbnak, akiknél a kiindulási szint alacsonyabb volt. A kutatók nyilatkozata szerint minden valószínűség szerint azokban az országokban is hatékonyan csökkentené a stroke-kockázatot a célirányos folsavpótlás, amelyekben széles körűen hozzáférhetők a folsav-készítmények, illetve amelyekben elterjedt az élelmiszerek (különböző lisztek) folsavval történő kiegészítése a magzati velőcső-záródási rendellenesség megelőzése céljából (Kanada, USA).
Normotenzió esetén is preventív
A JAMA a cikkhez külön szerkesztőségi közleményt fűzött (Folate Supplements for Stroke Prevention - Targeted Trial Trumps the Rest), amelynek szerzői kijelentik, hogy Huo és munkatársainak eredményei világszerte fontos következményekkel kell járjanak, és fel kell azokat használni a stroke primer prevenciójában. Mint kifejtik, habár a kiválóan tervezett és végrehajtott vizsgálat magas vérnyomással küzdő betegek esetében történt, nincs okunk azt feltételezni, hogy az eredmények ne jelentkeznének normotenzív emberek esetében is, mindössze az abszolút hatás lehet kisebb, illetve a vizsgálat során tapasztalt közepes mértékű adherenciánál magasabb adherencia esetében az eredmények még jobbak is lehetnek. Etikailag vitatható lenne a vizsgálat megismétlése egészséges populációban, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a folsavpótlás biztonságos és olcsó, továbbá egyéb hasznos következményekkel is jár. A világ lakosságának nagy százaléka, potenciálisan több milliárd ember – köztük kínaiak, bangladesiek vagy skandinávok - szervezetében lehet alacsony a folsav szintje.
A TT genotípussal rendelkezők esetében (ebben a genotípusban az MTHFR kevésbé aktív) különösen nagy lehet a folsavpótlás haszna, hangsúlyozza a szerkesztőségi közlemény, azonban valószínűtlen, hogy költséghatékony lenne a genotipizálás. Ideális esetben az élelmiszerekből (elsősorban sötétzöld leveles zöldségek, gyümölcsök, gyümölcslevek, csonthéjasok, babok, borsó) elegendő mennyiségű folsavhoz juthatnánk, azonban sok ember számára ezek nem hozzáférhetők elegendő mennyiségben, vagy túl drágák. A szerkesztők szerint érdemes lenne az élelmiszerek szélesebb körét folsavval dúsítani, illetve ahol ennek bevezetése sok időt vesz igénybe, ott addig is a folsavpótlás tablettás formáját kell alkalmazni.
