Semmelweis Terv – A szakma képviselői várják a konkrét intézkedéseket

Többen az egészségügyi ellátás átszervezéséről szóló terv egyik fő problémájaként azt emelték ki, hogy úgy tűnik, mind az új fővárosi, mind az országos intézményi struktúrában az ellátók szempontjai dominálnak és nem az állampolgárok szükségletei. Emellett kulcskérdésként fogalmazták meg, hogy a fővárosi és országos szinten létrejövő "gigaintézmények" működőképesek lesznek-e, továbbá lesz-e az átalakításokhoz elegendő forrás.

Poller Imre, az MKRSZ elnökségi tagja előadásában azt mondta, hogy örültek a Semmelweis Tervnek, mert az egy olyan stratégiai szemléletű program, amelyet már régóta nem láttak az egészségügyben. Hozzátette: a terv kritikus pontja az, hogy feladja a megyei szintű ellátást. A térségi ellátás átszervezésének térképe sem ismert még, de egy lehetséges verzió alapján a szakember azt fogalmazta meg: komoly probléma, hogy a térségek központjaiból kiindulva 80 kilométeres sugarú körben számos terület - például Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye bizonyos részei – lefedetlenek maradnak. A lakosságszám alapján történő meghatározás hibája, hogy az az alacsonyabb népsűrűségű területeken jóval nagyobb térséget ölel fel – közölte Poller Imre.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke azt mondta: a Semmelweis Terv gyógyszerpolitikáról szóló részét jó iránynak tartja, de ennek megvalósítására, valamint a gyógyszertárakra nézve is veszélyes lehet a Széll Kálmán Terv. Pozitívumként kiemelte, hogy a Semmelweis Tervet a gyógyszer- és betegbiztonság, az ellátásbiztonság, a szolgáltatásminőség és a hatékonyság figyelembevételével alakították ki. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a gyógyszertárak körében nagy fokú az eladósodás és a körbetartozás. "Erre jön a Széll Kálmán Terv brutális forráskivonása", ez a patikáknál elérheti a 15 milliárd forintot is, ezért mindenképpen szükség van kompenzációra - tette hozzá Hankó Zoltán.

Szabadfalvi András, aki az MKRSZ lakosság közeli ellátásról szóló programját írta, azt mondta: örömmel fogadta, hogy az egészségügyi vezetés az egészségügyi ellátásban nagyobb szerepet szán a háziorvosoknak. Mint fogalmazott, "nem a háztetőnél kell elkezdeni építkezni, hanem az alapoknál”. Szabadfalvi András szerint jelenleg túl sok ember utalnak be indokolatlanul kórházba; véleménye szerint a fekvőbeteg-ellátáson is úgy lehet javítani, ha a lakosság közeli ellátást, azon belül a háziorvosi ellátást folyamatosan fejlesztik.