A rákszűréssel kapcsolatos irányelvek zöme nem mutat irányt
Milyen előnyei és hátrányai vannak a rákszűrésnek? Az USA Nemzeti Rákintézetének tanulmánya utánajárt, hogy a különböző irányelvek milyen minőségben tájékoztatják az orvosokat.
A rákszűrésnek sok nyilvánvaló előnye van: a segítségével megelőzhetünk tumorokat vagy korai terápiában részesíthetjük a betegeket. Azonban minden szűrővizsgálatnak van kockázata: azok potenciálisan kárt is okozhatnak, írja sajtóközleményében az irányelvek minőségét felmérő kutatócsapat. A University of Michigan Medical School belgyógyász-kutatóinak eredményei az USA Nemzeti Rákintézetének folyóiratában jelentek meg (Journal of the National Cancer Institute). Presentation of Benefits and Harms in US Cancer Screening and Prevention Guidelines: Systematic Review című tanulmányukban Tanner J. Caverly és munkatársai megállapítják: a legtöbb rákszűréssel foglalkozó irányelv nem tisztázza, melyek az általa javasolt beavatkozások előnyei és kockázatai.
A kutatók 55 olyan szakmai irányelvet vizsgáltak meg, amelyek rákszűréssel vagy rákmegelőzéssel foglalkoznak (valamennyi 2013 novembere és 2015 júliusa között készült). Eredményeik szerint az irányelvek 69 százaléka nem jeleníti meg összehasonlítható formában az előnyöket és a hátrányokat. Mint a nyilatkozatban Caverly kifejti, majdnem minden orvosi beavatkozásnak van előnye és hátránya egyaránt, és a páciensek az orvosok ítéletére és tudására bízzák magukat, hogy vajon az ő esetükben az előnyök felülmúlják-e a kockázatokat – ahhoz, hogy az orvosok (és a betegek) meg tudják hozni a helyes döntést, képeseknek kell lenniük arra, hogy összehasonlítsák a lehetséges előnyöket a lehetséges hátrányokkal.
A Journal of the National Cancer Institute tanulmánya megnézte, hogy a szakmai irányelvek (pl. mellrákszűrés mammográfiával, prosztatarákszűrés PSA-teszttel, vastagbélrákszűrés kolonoszkópiával, tüdőrákszűrés, HPV vakcináció méhnyakrák ellen stb.) mennyire alkalmasak arra, hogy megfelelően tájékoztassák az orvosokat. (A megvizsgált irányelveket egyesült államokbeli szervezetek – pl. U.S. Preventive Services Task Force, American Cancer Society, National Comprehensive Cancer Network készítették, azonban ezeket az irányelveket használják számos más országban, így hazánkban is.)
Az eredmények szerint a szűrővizsgálatokat ajánló irányelvek mindössze 31%-a közöl abszolút értékeket mind az előnyös mind a káros hatásokkal kapcsolatosan. A szakmai irányelvek 55%-a torzítva közli a lehetséges kimeneteket: csak az előnyöket tárgyalja, a lehetséges kockázatokat nem, vagy különböző módszerekkel kiszámolt értékeket közöl az előnyökkel, illetve hátrányokkal kapcsolatban. Így az előnyök bemutatása érdekében számos irányelv a relatív kockázatcsökkenés gyakran nagy számértékeit mutatja – pl. a szűrésben részt vettek kétszer nagyobb eséllyel maradnak életben –, míg az abszolút kockázat gyakran jóval kisebb számait használja, amikor a lehetséges hátrányokat tárgyalja – pl. a szűrésben részvettek 1%-a kap fals pozitív diagnózist.
Mint a tanulmány utolsó szerzője, Angela Fagerlin közegészségügy-professzor kifejti, a statisztikai módszerek egyenlőtlen használata révén az irányelvek hamis képet nyújtanak a rákszűrések előnyeiről és hátrányairól. A relatív módszer használata - „kétszer nagyobb eséllyel” – szignifikáns különbséget sejtet, azonban a konkrét különbség abszolút értelemben akár igen kicsi is lehet.
A kutatók azt javasolják az irányelv-készítőknek, hogy azonos módszerekkel számszerűsítsenek minden lényeges előnnyel és hátránnyal kapcsolatos információt, és az adatokat jól átlátható táblázatokban vagy grafikonokon tüntessék fel, olyan módon, hogy azokat a gyakorló orvosok könnyen össze tudják hasonlítani. Mint írják, a megfelelő módon elkészített irányelvek segítségével az orvosok jobban át tudnák látni a beavatkozások előnyeit és kockázatait, és segíteni tudnák a pácienseket az informált döntéshozatalban.
