A nehezen kezelhető RA betegek kezeléséről szóló ajánlás készült
A dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője által irányított, 32 fős nemzetközi munkacsoport ajánlása a nehezen kezelhető reumatoid artritiszes (RA) betegek kezelését segíti két átfogó és 11 specifikus ajánlással. Az erről szóló publikáció a reumatológia vezető nemzetközi tudományos lapjában, az Annals of the Rheumatic Diseases-ben jelent meg.
A reumatoid artritisz (RA) a leggyakoribb autoimmun eredetű, a sokízületet érintő gyulladás, amellyel a népesség 0,5-1 százaléka, Magyarországon több tízezer ember küzd. Tipikusan a kéz és láb kisízületeit érinti, melyekben fájdalmat és gyakran destrukciót is okoz. Az ebben szenvedőkkel előfordulhat, hogy nehezen tudják használni végtagjaikat, az állandó, intenzív gyulladás pedig felgyorsult érelmeszesedéshez és egyéb problémákhoz is vezethet. Nemcsak az életminőséget rontja tehát, de meg is rövidítheti az életet – emelte ki dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője, hozzátéve: a RA-nál különösen fontos a betegség korai felismerése és a legjobb kezelésmód kiválasztása. Ebben segíthet az a dr. Nagy György vezette munkacsoport által jegyzett, a páciensek kezeléséhez készült ajánlás, amely a reumatológia vezető nemzetközi tudományos lapjában, az Annals of the Rheumatic Diseases-ben jelent meg.
Amint arra a tanszékvezető rámutatott, az elmúlt években sok új, a betegséget érintő terápiás lehetőség jelent meg. A reumatoid artritiszben szenvedők egy része azonban nem úgy reagál a kezelésekre, mint a többiek – nekik jellemzően pszichés problémáik, gyógyszerrezisztenciájuk vagy valamilyen társbetegségük van. Az ő terápiájuk javítása érdekében született meg az ötlet, hogy indokolt lenne egy külön kezelési eljárás ezen betegcsoport számára. Az ezzel kapcsolatos EULAR (European League Against Rheumatism) pályázatot 2018-ban nyerték el, ezt követően jött létre egy 32 tagú munkacsoport, melynek dr. Nagy György lett a vezetője. „Nyugat-európai professzorokon és orvosokon kívül a tagok között volt pszichológus, fizioterápiás szakember, betegek, gyógyszerészek, nővérek és fiatal reumatológusok is” – magyarázta a tanszékvezető. Első lépésként definiálták a nehezen kezelhető (Difficult to Treat) betegcsoportot, majd nekiláttak az ajánlássor megfogalmazásának.
A munkacsoport eredményeit összefoglaló, a közelmúltban megjelent publikáció a nehezen kezelhető RA-betegek terápiája céljából két átfogó és 11 specifikus ajánlást tartalmaz. Ezek közé tartozik a pontos diagnózis felállítása, a gyulladásos aktivitás megállapítása, az adherencia ellenőrzése, a gyógyszeres terápia optimalizálása, a társbetegségek vizsgálata. A gyógyulást nem feltétlenül az azonnali gyógyszerváltás vagy a gyógyszermennyiség növelése segíti a legjobban – fogalmazott dr. Nagy György. „Más, a betegséget érintő ajánlások kevésbé beszélnek a nem gyógyszeres kezelésekről, például a fizioterápiáról vagy a betegoktatásról, a mi ajánlásunkban azonban ezeknek is fontos és meghatározó szerepük van. Az ajánlás célja, hogy ha egy reumatológus úgy látja, reumatoid artritiszes betegének gyógyulása nem a terápiás céloknak megfelelően halad, akkor az útmutató lépésről lépésre végigvezesse a teendőkön, a kezelés javításán” – mondta el, hozzátéve: azt remélik, hogy az ajánlást nemzetközi szinten is minél több reumatológus alkalmazza majd a napi gyakorlatban. Ez elsősorban a betegek érdekeit szolgálja, az újabb vizsgálatok alapján folyamatosan javítani és fejleszteni tervezik majd a dokumentumot. Az egyetemen több, a nehezen kezelhető reumatoid artritiszes betegeket érintő vizsgálat indult a közelmúltban, emellett azonban nyitottak vagyunk a kollaborációra is más intézményekkel és tudományterületekkel is – fogalmazott a tanszékvezető.
