A mozgás, táplálás és pszichés támogatás szerepe a modern daganatellátásban
A daganatos betegségek kezelése során ma már nem elegendő cél csupán a túlélés biztosítása – legalább ilyen fontos a betegek funkcionális állapotának és életminőségének megőrzése. Az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció három alappillére – a mozgásterápia, a táplálásterápia és a pszichés támogatás – multidiszciplináris együttműködést igényel, és a betegellátás minden szakaszában fontos szerepet tölt be. A CHALLENGE vizsgálat és más,nagy mintaszámú RCT-k bizonyítják, hogy a rendszeres, strukturált fizikai aktivitás jelentősen csökkenti a daganatkiújulás és a mortalitás kockázatát több daganattípusban is. A dietetikai beavatkozások javítják az életminőséget és az energiabevitelt, különösen alultáplált vagy rizikónak kitett betegeknél. A pszichológiai intervenciók bizonyítottan csökkentik a szorongást és a depressziót, miközben támogatják a terápiahűséget. A legújabb evidenciák alapján a személyre szabott onkológiai rehabilitáció a korszerű ellátás megkerülhetetlen része, és kiemelt szerepet kell kapnia a klinikai gyakorlatban.
A daganatos betegségek világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak. A diagnózis felállítása és a kezelések elindítása többdimenziós folyamat, amely jelentős fizikai és pszichés megterheléssel jár a betegek számára. A modern onkológiai ellátás célja már nem csak a túlélés biztosítása, legalább ilyen fontos a betegek életminőségének (QOL) megőrzése és javítása a kezelés teljes időtartama alatt, illetve azt követően is.A túlélők száma világszerte emelkedik, leginkább a gyógyszeres terápiák és sugárkezelések fejlődésének köszönhetően. Ugyanakkor a hosszú távú túlélés gyakran funkcionális korlátozottsággal jár,ezekre a kihívásokra adott választ az onkológiai prehabilitáció és rehabilitáció, amelyek célja a fizikai állapot és a mentális jóllét optimalizálása a teljes betegút során(1).
Prehabilitáció és rehabilitáció
A prehabilitáció a daganatellenes terápia megkezdése előtti fizikai és pszichológiai felkészítést jelenti, míg a rehabilitáció a kezelések utáni felépülési szakaszt támogatja. Mindkét megközelítés célja a betegek életminőségének javítása és fenntartása. A rehabilitáció javítja az erőnlétet, állóképességet, mérsékli a fájdalmat és a fáradtságot, elősegíti a mentális stabilitás kialakulását, így hozzájárul a funkcionális reintegrációhoz.A pre- és rehabilitációs beavatkozások a teljes betegségfolyamat során relevánsak: diagnózistól a palliatív ellátásig. A kezelések megkezdése előtt a szakemberek felkészítik a betegeket a mellékhatásokra, kezelik a társbetegségeket, mozgásprogramokat, dietetikai tanácsadást és szükség esetén pszichés támogatást nyújtanak. A kezelés során a cél az akut szövődmények (például fájdalom, hányinger, nyiroködéma) enyhítése, míg a terápiát követően a társadalmi reintegráció támogatása és a tartós mellékhatások (például fáradtság, ízületi merevség) kezelése kerül előtérbe.A hatékony rehabilitáció multidiszciplináris együttműködést igényel: többek közt orvos, gyógytornász, pszichológus, dietetikus, szociális munkás részvételével. Az ellátás három alappillére a táplálásterápia, a mozgásterápia és a pszichés támogatás(2).
Mozgásterápia az onkológiai rehabilitációban
A fizikai aktivitás az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolható az onkológiai rehabilitációban. Számos RCT és metaanalízis igazolta, hogy az aerob edzés, a rezisztenciatréning és a funkcionális gyógytorna növeli a fizikai teljesítményt, az izomerőt, javítja a kardiovaszkuláris állapotot és a pszichés jóllétet.Egy közel 1,5 millió beteget vizsgáló metaanalízis szerint a diagnózis utáni rendszeres mozgás jelentősen csökkenti a daganatspecifikus halálozás kockázatát: emlőrák esetén 31%-kal (HR: 0,69), prosztataráknál 27%-kal (HR: 0,73), tüdőráknál 24%-kal (HR: 0,76), vastagbélrák esetében pedig 29%-kal (HR: 0,71). Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturált mozgásprogramok beépítése az onkológiai ellátásba érdemben hozzájárul a hosszú távú betegkimenetelek javításához(3).
A CHALLENGE vizsgálat eredményei alapján a 3-as stádiumú, illetve a magas kockázatú, 2-es stádiumú vastagbélrákos betegek körében, akik az adjuváns kemoterápiát követően egy hároméves, strukturált mozgásprogramban vettek részt, 28%-kal csökkent a daganat kiújulásának kockázata, míg a halálozási arány 37%-kal volt alacsonyabb (4).Emlőrákos betegek esetében a metaanalízisek azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás posztdiagnosztikus formában 16%-kal csökkenti a kiújulás kockázatát, és 23%-kal az emlőrákos halálozást (RR: 0,77). A rendszeres mozgás hosszú távú, mérhető előnyökkel járhat az életminőség és a prognózis javításában(5).A daganatkiújulás csökkentése és a túlélés javítása már nem csupán elméleti megfontolás: a klinikai eredmények egyre egyértelműbben támasztják alá a strukturált testmozgás terápiás értékét az onkológiai ellátási folyamat részeként.
Dietetika az onkológiai rehabilitációban
A tápláltsági állapot jelentős prognosztikai tényező az onkológiai betegek körében, amely közvetlen hatással van a kezelés tolerálhatóságára, a fertőzések kockázatára, a funkcionális állapotra, valamint a túlélésre. Az onkológiai rehabilitáció szerves része a dietetikai ellátás, amely célzottan segíti a tápláltsági hiányállapotok felismerését és korrigálását, megelőzi vagy mérsékli a cachexia, sarcopenia, valamint a terápiákhoz kapcsolódó gasztrointesztinális mellékhatások (például anorexia, hányinger, stomatitis, malabszorpció) következményeit.A tápláltsági rizikó szűrése (például MUST, NRS-2002, PG-SGA) már a diagnózis pillanatától ajánlott, és a beavatkozás időzítése is kulcsfontosságú(6).
A daganatos betegek körében végzett táplálásterápia – különösen alultáplált vagy alultápláltság kockázatának kitett személyeknél – javítja az energiabevitelt és a testtömeget, ugyanakkor a túlélésre gyakorolt hatása egyelőre nem bizonyított. A Baldwin és munkatársai által végzett metaanalízis (13 randomizált vizsgálat, 1414 beteg) szerint, bár a túlélésben nem mutatkozott szignifikáns különbség (RR = 1,06; p = 0,43), a táplálásterápia szignifikánsan javította a globális életminőséget, valamint az érzelmifunkció-, az étvágyvesztés- és a légszomjskálákon is kedvező eredmények születtek. A pozitív hatások elsősorban azoknál a betegeknél voltak kimutathatók, akik adjuváns sugárkezelésben részesültek, míg a kemoterápiás kezelésben részesülők körében nem volt egyértelmű előny megfigyelhető (6). Továbbá fontos megemlíteni, hogy a megfelelő fehérje- és energiaellátás segíti az izomtömeg megőrzését, ami a mozgásterápia hatékonyságának is előfeltétele.
A bélmikrobiom összetétele és diverzitása egyre több bizonyíték szerint meghatározó szerepet játszik a daganatos betegségek prognózisában és a kezelésre adott válaszban. Szolid tumoros betegeknél, különösen melanoma, tüdő- és veserák esetén, kimutatták, hogy a mikrobiom diverzitása és a speciális baktériumtörzsek jelenléte összefügg az immunellenőrzőpont-gátló terápiára adott válasszal, illetve a progressziómentes túléléssel (7).A mikrobiomot módosító egyik legjelentősebb tényező az étrend: egy rostban gazdag, növényi alapú étrend igazoltan fokozza a mikrobiális diverzitást és a kedvező, gyulladáscsökkentő hatású törzsek elszaporodását (8). Ezek az eredmények együttesen alátámasztják, hogy a táplálkozáson keresztül történő mikrobiom-moduláció klinikailag releváns lehet a daganatos betegek kimenetelének javításában, különösen immunterápiás stratégiák esetén.
Pszichés támogatás az onkológiai rehabilitációban
A daganatos betegség diagnózisa és kezelése jelentős pszichés megterheléssel jár, amely gyakran szorongást, depressziót, alvászavart és poszttraumás stresszt idéz elő. A pszichés distressz prevalenciája az onkológiai betegek körében a különböző vizsgálatok szerint 30–50% között mozog. Ezek jelentős része nem kerül felismerésre vagy kezelésre. A pszichológiai intervenciók bizonyítottan javítják az életminőséget, fokozzák a terápiahűséget, csökkentik a hospitalizációk számát, egyes esetekben akár a túlélést is befolyásolhatják (9).A leghatékonyabb beavatkozási formák közé tartoznak a kognitív viselkedésterápia (CBT), a relaxációs technikák, a mindfulnessalapú stresszcsökkentés (MBSR), valamint a csoportos pszichoterápiás foglalkozások. Egy 2017-es Cochrane-áttekintés szerint a pszichoszociális intervenciók kis-közepes mértékben csökkentik a depresszív tüneteket és szorongást, ugyanakkor jelentős életminőség-javulást eredményeznek (10).A pszichoonkológiai támogatás hatékonyságát növeli a személyre szabás és az interdiszciplináris együttműködés,a klinikai pszichológus, pszichiáter, onkológus és ápolók összehangolt munkája elengedhetetlen(10).
Összefoglalás
A daganatos betegségek kezelése ma már nem merülhet ki a túlélés biztosításában: a fizikai, mentális és szociális funkciók megőrzése is lényeges cél. A prehabilitáció és rehabilitáció hármas pillére – mozgásterápia, dietetikai támogatás és pszichológiai ellátás – szinergikusan támogatja a betegek funkcionális állapotát, életminőségét, sőt, egyes esetekben a túlélést is. Az egyre bővülő tudományos bizonyítékok alapján kijelenthető: a komplex, személyre szabott onkológiai rehabilitáció elengedhetetlen része a korszerű daganatellátásnak.
IRODALOM
- Mayer RS, Engle J. Rehabilitation of Individuals With Cancer.Ann Rehabil Med 2022 Apr;46(2):60–70. DOI: 10.5535/arm.22036.
- Lewin S, et al. Applying GRADE-CERQual to qualitative evidence synthesis findings: introduction to the series.Implement Sci 2018 Jan 25;13(Suppl 1):2. DOI: 10.1186/s13012-017-0688-3.
- Ungvari Z,et al. Exercise and survival benefit in cancer patients: evidence from a comprehensive meta-analysis.Geroscience 2025 Jun;47(3):5235–5255. DOI: 10.1007/s11357-025-01647-0.
- Movement Is Medicine: Structured Exercise Program May Lower Risk of Cancer Recurrence and Death for Some Colon Cancer Survivors – ASCO. Retrieved: 2025. július 30. [Online]. Available at: https://www.asco.org/about-asco/press-center/news-releases/movement-medicine-structured-exercise-program-challenge?utm_source.
- Zagalaz-Anula N, Mora-Rubio MJ, Obrero-Gaitán E, Del-Pino-Casado R. Recreational physical activity reduces breast cancer recurrence in female survivors of breast cancer: A meta-analysis.Eur J Oncol Nurs 2022 Aug:59:102162. DOI: 10.1016/j.ejon.2022.102162.
- Arends J, Bachmann P, Baracos V, et al. ESPEN guidelines on nutrition in cancer patients – Clinical Nutrition. Clin Nutr 2017 Feb;36(1):11–48. DOI: 10.1016/j.clnu.2016.07.015.
- Gopalakrishnan V, Spencer CN, Nezi L, Reuben A. Gut microbiome modulates response to anti–PD-1 immunotherapy in melanoma patients. Science 2018 Jan 5;359(6371):97–103. DOI: 10.1126/science.aan4236. Epub 2017 Nov 2.
- Tomova A,et al. The Effects of Vegetarian and Vegan Diets on Gut Microbiota.Front Nutr 2019 Apr 17:6:47. DOI: 10.3389/fnut.2019.00047.
- Andersen BL, et al. Psychologic Intervention Improves Survival for Breast Cancer Patients.Cancer 2008 Dec 15;113(12):3450–3458. DOI: 10.1002/cncr.23969.
- Faller H, Schuler M, Richard M, Heckl U, Weis J, Küffner R. Effects of psycho-oncologic interventions on emotional distress and quality of life in adult patients with cancer: systematic review and meta-analysis.J Clin Oncol 2013 Feb 20;31(6):782–793. DOI: 10.1200/JCO.2011.40.8922.
a szerző cikkei
