A magyarok egészsége: romlik, vagy javul?

A tekintélyes orvosi lap április 21-én közölte azt a hazai egészségpolitikai körökben nagy port kavaró állásfoglalását, amelyben azt fejtegette, hogy az Orbán Viktor vezette kormány a népszerűségért cserébe feláldozza a magyarok egészségét. Mint aThe Lancet szerkesztői fogalmaznak: a javuló gazdasági mutatók ellenére alulfinanszírozott a rendszer, amiért a magyar lakosság az egészségével fizet.

Mindezt többek között a GDP arányosan alacsony költésekkel, az európai országokéhoz viszonyított rossz egészségügyi mutatókkal, köztük a HIV/AIDS betegek számának növekedésével támasztják alá.

Prof. dr. Rihmer Zoltán ezt egészíti ki most megjelent reflexiójában néhány ténnyel és adattal. Míg a The Lancet a 2005 és 2015 közötti adatokat elemzi, a professzor arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az időszakban három szocialista kormány is regnált, Orbán Viktor pedig csak 2010-ben vette át a kormányzást. Ezért fontos megemlíteni szerinte, hogy míg 2005-ben 107 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, 2010-ben az új estek száma 182 volt, 2015-ben pedig 271. Mindez azt jelenti, hogy az Orbán Viktor előtti időszakban a növekedés aránya nagyobb volt (70%), mint 2010 és 2015 között (49%). Rihmer Zoltán azonban úgy véli, hogy az évente, újonnan diagnosztizált HIV esetek száma nem sokat árul el az egészségügyi ellátás minőségéről, ugyanis egyre többen jelentkeznek önként HIV-szűrésre.

Mindemellett az adatok mélyebb elemzésekor az is kiderül, hogy bár a HIV-fertőzöttek száma folyamatosan nőtt – 2010-ben 1638, míg 2015-ben 2747 esetről tudtunk – az AIDS miatt elhunyt betegek száma évről évre változatlan maradt (2010-ben 10, 2015-ben 11 halálesetet regisztráltak), ami arra utal, hogy ebben az időszakban javult az AIDS-betegek ellátása.

A magyarok az uniós átlagnál öt évvel kevesebbet élnek, és hazánkban a dohányzók, az elhízottak és az alkoholisták aránya is magasabb, mint az EU-átlag – írta áprilisban a The Lancet. Rihmer Zoltán szerint bár a halálozási statisztikák valóban azt mutatják, hogy az iszkémiás szívbetegség és a daganatos megbetegedések mortalitása nem változott, azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az akut myocardialis infarktus, a stroke, a májbetegségek, valamint az öngyilkosságok száma és az újszülöttkori halálozás jelentősen (23-31 százalékkal) csökkent 2010 és 2015 között.

Bár igaz, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam öt évvel elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor a 2010 és 2015 közötti rövid időszakban 1,5 évvel növekedett. Míg a The Lancet szerkesztői azt állítják, hogy „a várható élettartam Magyarországon – Románia kivételével – alacsonyabb, mint a közvetlenül szomszédos országokban”, a professzor arra hívja fel a figyelmet, hogy a román adatokhoz hasonlóakkal találkozhatunk Ukrajnában (72,5 év) és Szerbiában (75,7 év) is, amelyek szintén közvetlenül határosak hazánkkal.

A professzor elismeri ugyan, hogy a jelenlegi helyzet messze nem ideális – annak ellenére, hogy a leggyakoribb megbetegedések mutatói, és a halálozási statisztikák javultak Magyarországon az Orbán-kormány regnálása alatt –, hiszen az egészségügyi rendszerbe mihamarább több forrást kellene biztosítani, különösen, ha figyelembe vesszük a javuló gazdasági mutatókat.

Ugyanakkor Rihmer Zoltán végkövetkeztetésében azt is megjegyzi, hogy a 2010 óta – ha apró lépésekkel is, de – javuló egészségügyi ellátás, és a magyarok várható élettartamának növekedése nem a miniszterelnöknek, mint inkább az egyébként alulfinanszírozott és túlterhelt egészségügyi ellátórendszernek köszönhető.

A Lancet levelezési rovata egyébként májusban közölte az akkori egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán reagálását is, amelyben a szakpolitikus ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a lap által vizsgált adatok nem az Orbán-kormány, hanem az azt megelőző szocialista kabinetek eredményeit tükrözik. Mint írta, a 2010-ben megalakult kormány számos intézkedést vezetett be az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítására, példakánt a népegészségügyi termékadót említve, és felidézte azt is, hogy a kormányfő 2013-ban WHO-kitüntetést kapott a dohányzásellenes jogszabályok bevezetése miatt.