A magyarok bíznak a mesterséges intelligenciában

Tíz emberből kilenc már hallott a mesterséges intelligenciáról (MI) Közép- és Kelet-Európában – derül ki egy friss kutatásból, amelyet az IBM megbízásából végzett el az NMS Market Research piackutató cég. Bár nem mindenki tudott felidézni olyan esetet, amikor MI-alkalmazást használt, a megkérdezettek 80%-a a technológia szélesebb körű elterjedésére számít.

A kutatás Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban vizsgálta, hogy mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról. Kiderült: a legtöbben pozitívan állnak az MI-t felvonultató újításokhoz. A legnyitottabbak a magyarok és az oroszok voltak.

A régió lakói nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához. A felmérés szerint az oroszok és a magyarok 63, a csehek 56 míg a lengyelek 53%-a megbízik az MI-ben. A kutatási adatok szerint a régióban élők többsége örömmel fogadja az MI-t tartalmazó újításokat, Oroszországban az emberek 80, a többi országban pedig 70% derűlátó ebben a kérdésben. A legtöbb megkérdezett arra számít, hogy a következő három évben jóval elterjedtebbé válik a technológia.

„A közép- és kelet-európai országok rendkívüli fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 30 évben. A régió társadalmai nyitottak az innovációkra és az új tapasztalatokra. Az IBM-nél hiszünk benne, hogy az MI-technológiák innovatívabbá teszik a régió vállalkozásait, új gazdasági modelleket honosítanak meg, ösztönzik a gazdasági növekedést és új piacokat teremtenek” – jelentette ki Antonio Muttoni, az IBM közép-kelet-európai igazgatója.

Mesterséges intelligencia az egészségügyben

A kutatás nemcsak azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak az emberek a mesterséges intelligenciához, hanem azt is, hogy mit várnak a technológia fejlődésétől. A magyarok, a lengyelek és az oroszok szerint az MI elsősorban az elektronikában lesz hasznos, míg a csehek úgy vélik, hogy főként az egészségügyben.  Abban azonban mind a négy ország polgárai egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lesz az orvosok kezében, és segíteni fogja a döntésüket a legjobb kezelés kiválasztásában.

Minden második magyar elfogadná, hogy robot műtse meg, de nem bíznánk a robotkatonákban

A magyarok közel fele befeküdne olyan műtétre, amelyet MI-vezérelt robot vezet (a férfiaknál 54%, a nőknél 36% ez az arány). A hadviselésben viszont csak 6% látná szívesen a technológiát. Háromból két honfitársunk szerint az intelligens robotok jó társak lehetnek a magányos idős embereknek. A legkevésbé az 55-65 éves megkérdezettek lelkesednek ezért, de még ennek a korosztálynak is több mint a fele jó ötletnek tartaná mindezt.

A többség nem tart attól, hogy a technológia elveszi a munkát

A magyarok többsége szerint az MI hatékonyabbá teszi a munkát, megkímél a rutinfeladatoktól, növeli a szolgáltatások színvonalát, mérsékeli a közlekedési dugókat, valamint megkönnyíti az utazást és a házimunkát. A mérleg másik oldalán a kevesebb munkahelyet és a hackertámadások veszélyét említették, súlyos fenyegetésnek azonban alig 23% nevezte egyértelműen a mesterséges intelligenciát.

Több mint 2000 embert kérdeztek meg

Az NMS Market Research 2035 fős, 18 és 65 év közötti mintán végezte el a kutatást Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban 2018. szeptember 19. és október 1. között. A minta végzettség (alapfokú, középfokú, felsőfokú) és lakóhely (régiók) szerint reprezentatív a felnőtt lakosságra nézve.

Az 5000 felsővezető bevonásával készült, IBM Institute for Business Value AI 2018 című, szeptemberben közzétett globális felmérésből kiderült, hogy jelentős változás észlelhető abban, ahogy az üzleti vezetők tekintenek a mesterséges intelligencia értékteremtő és bevételnövelő potenciáljára. Az adatok szerint a vállalkozások 82%-a, a kiemelkedően teljesítő vállalkozásoknak pedig 93%-a fontolgatja mesterséges intelligencia alkalmazását vagy már alkalmazza a technológiát a bevételnövelésre összpontosítva.