A magyarok a legpesszimistábbak a jövőjüket illetően
Derül ki a Gfk Roper Consulting legfrissebb tanulmányából, melyben 25 ország 37 000 ember véleményét kérdezték közeli jövőjükről.
A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, a vizsgált országokban az emberek mennyire bizakodnak abban, hogy anyagi helyzetük 1 éven belül jobbra fog fordulni az aktuálisnál. A pesszimizmus okai egyértelműen munkanélküliségre és ezen keresztül az általános létbizonytalanságra vezethetőek vissza. Az emberek aggódnak munkahelyeikért, hogy elegendő pénzük legyen számláikra (58 százalék), a gazdasági válság hatásai (51 százalék): az infláció és a magas árak (40 százalék) sem adnak okot sok örömre.
„A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakot a többség kivárásra használja. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel. Magyarországon ez több ember szerint is így van, honfitársaink fele szerint a várakozásra megfelelő most az idő” – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyfélkapcsolati igazgatója.
A nemzetközi tendenciához hasonlóan alakulnak a magyar fogyasztói szokások is, ám a régió más országaiban jóval kevesebb a pesszimisták aránya, mint nálunk. Így Csehországban 14, Lengyelországban 16 százalék. De Németországban például többségben vannak a bizakodók a maguk 57 százalékával. Olyan általánosan rossz hangulat, mint nálunk, csak Japánban mérhető.
Az oktatás minőségének romlása érdekes megosztottságot mutat. A világban minden ötödik ember problémának látja az oktatás színvonalát, nálunk csak minden tizedik magyar gondolja ugyanígy, Argentínában, viszont minden harmadik ember.
A 25 ország átlagát vizsgálva, már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában.
