A kórházszövetség közgyűlésének állásfoglalása

A Magyar Kórházszövetség – amely összekovácsolta a tagok, jelenleg 105 kórház és egészségügyi intézmény erős érdekközösségét – az egészségügy megkerülhetetlen szereplőjévé vált. Az elmúlt 90 év szakmai átalakulása, látványos fejlődése nem valósulhatott volna meg nélküle.

A járvány okozta kiélezett helyzet ráirányította a figyelmet az egészségügy kiemelt társadalmi szerepére és a gazdaságban betöltött súlyára, nyilvánvalóvá vált az intézmények szerepvállalásának fontossága, és az elmúlt hónapokban az itt dolgozók munkájának elismerése is napirendre került.

A koronavírus járvány tanulsága, hogy az ellátórendszerben meg kell teremteni a gyors változtatás képességét. A kórházi ellátás olyan csapatmunka, amelynek kulcsa a rugalmasság, a reakciókészség és a különböző területek munkájának a szintetizálása.

Alapvető cél, hogy minden beteg időben kerüljön arra a helyre, ahol a legjobb ellátásban tudják részesíteni, vagyis az adott intézményben a gyógyításhoz szükséges optimális feltételek rendelkezésre állnak. Ennek érdekében az előttünk álló időszak várhatóan bizonyos központosítást eredményezhet, ám más területeken a lakosságközeli ellátások fejlesztése a kívánatos. Ezek a változások teremtik meg az alapot ahhoz, hogy minden ellátóhelyen valódi biztonságot lehessen nyújtani a betegek számára.

A járvány kezelése hangsúlyossá tette a lakosság számára az öngondoskodást, valamint a betegségmegelőzés fontosságát. A járvány során ellátatlanul maradt betegek kezelése kiemelt feladatunk, azonban a normál ellátáshoz történő visszaálláshoz kérjük a lakosság járvány során tanúsított megértését és türelmét.

Az alapellátás színvonalát, valamint a mentők szerepét tovább kell erősíteni ahhoz, hogy a betegek kellő időben és a megfelelő helyen kapják meg az elérhető legjobb ellátást.

A kórházi ellátás mellett hangsúlyozni kívánjuk a megelőzés, a betegség korai szakaszában elkezdett kezelés, a szűrővizsgálatok kiterjesztése, valamint a nem aktív ágyakon végzett utógondozás fontosságát. Kiemelt szerepe lesz a jövőben a távgondozásnak, amellyel a betegek otthonukban és a munkahelyükön is biztonságban érezhetik magukat, hiszen aktív életmód mellett tudnak állandó kapcsolatot fenntartani az ellátórendszerrel.

Amint teljesen lecseng a járvány, és ellátásra kerülnek a várakozók, át kell gondolni, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne termelődjenek újra a kórházak adósságai. Ennek érdekében minél hamarabb valós költségvetésen alapuló, az intézmények szakmai munkájának eredményét figyelembe vevő teljesítményalapú finanszírozásra kell átállni.

Legalább az összes várakozó beteg ellátásáig fontos lenne folytatni, és külön soron megjelenő finanszírozással biztosítani a várólista köteles, valamint a kapacitáshiányos várólistán lévő beavatkozások elvégzését. Érdemes lenne új ellátási formaként befogadni és finanszírozni a post-covid ellátást, amely új terület(ek) kialakítását, valamint plusz személyzetet, eszközöket és új szemléletet követel az intézményektől. A Magyar Kórházszövetség javasolja az egynapos ellátások ismételt kivételét a TVK alól, biztosítva ezáltal azoknak a várakozó betegeknek az ellátását, akiknek a problémája egynapos ellátás keretében megoldható.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésével párhuzamosan megvalósult orvosi béremelést mielőbb szükséges kiterjeszteni a szakdolgozók, valamint a műszaki-gazdasági területen lévő munkatársaink bérrendezésére is. Különösen fontos ez azért, mert kiemelkedő szakmai munkájuk nélkül az ellátórendszer nem tudott volna hatékonyan megbirkózni a járvánnyal.

Plusz forrásra lesz szükség az orvosok emelt béréből százalékosan számított ügyeleti díjakra, a   szakterületi pótlékokra, valamint főleg a hiányszakmákban dolgozó vállalkozók óradíjának az egészségügyi jogviszonyban dolgozó orvosok órabérének szintjére történő emelésére. Az ország hátrányos helyzetű területein élő lakosság biztonságos és folyamatos ellátása érdekében kiegyenlítő mechanizmusokat kell életbe léptetni.