hirdetés
2022. július. 03., vasárnap - Kornél, Soma.
hirdetés

Gyógyítás

A jövő gyógymódjai

Köldökzsinórvérből nyert őssejtek, amelyek számos betegséget legyőzhetnek, 30 másodperces kezelés, amellyel eltűntethetők a rákos sejtburjánzások – mindez nemcsak álom, valóság lehet. Rövid összefoglaló a 21. század orvostudományának új mérföldköveiről. 
Őssejtek: több van benne
 
Ma már lehetőség van a köldökzsinórvérből nyert őssejtek lefagyasztására, s noha a remények szerint később számos betegség gyógyításában megoldást jelenthetnek az így nyert sejtek, egyelőre kevés az érdeklődő és nagy a tájékozatlanság.

A megszületett babák csupán 5 százalékánál döntenek a szülők a köldökzsinórvér lefagyasztása mellett. Pedig a köldökzsinórvér tárolása, illetve őssejtforrásként való felhasználása az utóbbi években egyre szélesebb körben vált elfogadottá, leginkább azért, mert könnyű gyűjteni, a tárolás után könnyen hozzáférhető, a legnyomósabb érv pedig az, hogy eddig több mint hetven betegség gyógyításában sikerült eredményeket elérni az őssejtterápiával. 
 
Számos kísérlet folyik annak érdekében, hogy újabb betegségekre terjesszék ki az őssejtterápiát. Szinte naponta jelennek meg hírek az őssejtek újabban felfedezett hatásairól. Úgynevezett preklinikai fázisban vannak – egyelőre csak állatkísérletek során tesztelték – az I. típusú cukorbetegség kezelésére vonatkozó kísérletek. Japán kutatók az inzulintermelő sejtek helyére emberi őssejteket ültettek kísérleti patkányokba, az első eredmények szerint az állatok inzulintermelő képessége helyreállt. Merész remények szerint különböző idegrendszeri betegségeket is lehet majd őssejtekkel gyógyítani, kiderült ugyanis, hogy a köldökzsinórvér eredetű őssejtek egyik speciális csoportja képes idegsejtekké alakulni.
 
Rákgyógyítás: 30 másodperces kezelés
 
Vesetumorokba injekciózott nanocsöveket melegítettek 30 másodpercig lézerekkel a Wake Forest Egyetem kutatói; az egereken végzett kísérletek eredményeként az állatok 80 százalékában maradéktalanul eltűntek a tumorok. Az egerek annál tovább éltek, minél több nanocsövet helyeztek el bennük – ezzel egyenes arányban annál kevésbé regenerálódtak bennük újra a tumorok. A kísérletet végző orvosok szerint mikroszkóppal meg lehetett figyelni, miként csökken a tumorok mérete – a meggyógyult állatok súlya és egészségi állapota pedig 9 hónappal a kísérlet után is teljességgel kielégítő.
 
Egy másik igen eredményes kísérletet is magukénak tudhatnak a rákkutató orvosok: nanorészecskék segítségével a Lankenau Orvosi Intézet és az MIT kutatói gyógyítottak petefészekrákot. A kutatók a hasüregben helyeztek el nanorészecskéket (itt kezd el először szétterjedni a petefészekrák), amik genetikailag módosított diftériabacilusokat engedtek szabadjára – ezek csak a petefészekre voltak hatással, maga a diftériaméreg pedig semlegesítette a sejtek fehérjegyártó képességét. A megoldás a híradások szerint gyakorlatilag ugyanolyan hatásos, mint a kemoterápia – csak mellékhatások nélkül, írja a Nanowerk. Mindezt 18–24 hónapon belül embereken is tesztelhetik – a technológiával pedig agy-, tüdő– és májrákot is lehetne kezelni.
 
Géndiagnosztika: elhalasztott betegségek
 
A betegségek megelőzésben nagy szerepet kap a 21. század nagy vívmánya, a géndiagnosztika; genetikusok szerint ugyanis élettartamunkat alapvetően a génjeink határozzák meg. Génjeink megvizsgálása a rizikófeltárás miatt fontos, fényt deríthetünk ugyanis azon génjeinkre, amelyek időskori betegségekre hajlamosítanak. Egyszeri vizsgálatról van szó, illetve három lépésben mérik fel a lehetséges kockázatokat. Először a geneteikai rizikókat tárják fel, az örökölt kockázatokat, majd azt, hogy a jelenlegi állapotunk, milyen rizikókkal jár – ami egy kiterjedt menedzserszűrésnek is felfogható – végül pedig az életmódban, a munkakörülményekben, a családi viszonyokban rejlő kockázatokról rántják le a leplet. Az így nyert adatokból összeáll egy térkép, amely tartalmazza a feltárt kockázatokat – többek között kimutatható a kardiovaszkuláris betegségekre, az emlő- és prosztatarákra, a csontritkulásra, az Alzheimer-kórra való hajlam – , illetve javaslatokkal szolgál, hogy melyekkel érdemesebb többet foglalkozni. A gének ugyanis be-, illetve kikapcsolhatók. És ebben óriási szerepe van az életmódunknak. Ha valakiről kiderül, hogy valamely daganatos betegség genetikai kockázatát hordozza, és tudják, hogy az adott ráktípusnak milyen életmódi befolyásolhatósága ismert, akkor mindent el kell követni, hogy ez a betegség akár 20 évvel később jelenjen meg.
  
AIDS-vakcina: van remény
 
Az AIDS-vakcina előállítását célzó kutatások eddig teljes kudarccal jártak; a betegség ellenszerének megtalálását nagy mértékben nehezíti, hogy a HIV-vírus minden más vírusnál sokkal gyorsabb ütemben mutálódik. Az utóbbi években csak két vakcinajelölt jutott el a klinikai tesztelésig, de azok sem jártak sikerrel, ezért ismét felmerült a kétség, hogy valaha is elő lehet-e állítani a hatékony ellenszert. De most ismét van remény! Egy szenzációs felfedezés köszönhető ugyanis kaliforniai kutatóknak, akik az emberi vérben két olyan antitestet mutattak ki, amelyek a betegséget okozó számos HIV-törzs semlegesítésére képesek – számolt be az eseményről a Science tudományos folyóirat.
 
Az antitestek a HIV-vírus egy olyan pontját támadják meg, amely könnyen hozzáférhető és „nagy mértékű állandóságot” mutat, vagyis úgy tűnik, nem változik időről időre. A tudósok úgy látják: képesek előállítani hatékony oltóanyagot, ha ezeknek a közömbösítő antitesteknek az előállítására ösztönzik a szervezetet még a HIV-fertőzés előtt. Laboratóriumi körülmények között az új antitestek jóval hatékonyabbak a régieknél: a 162 tesztelt HIV-törzs közül 120–130-at képesek semlegesíteni. A szakértők ugyanakkor rámutattak: még ha sikeresen is folytatódnak a kutatások, egy valódi, kipróbált AIDS-ellenes vakcina előállítására valószínűleg még évekig várni kell. 
 
Számítógépes agyak: pontos diagnózis
 
Világszerte több helyen folynak olyan kutatások és kísérletek, amelyek célja az emberi agyműködés szimulációja számítógépek segítségével. Már léteznek olyan modellek, amelyek bizonyos agyterületek működését képesek reprodukálni. Egy svájci kutatóintézet munkatársai 2007-ben olyan számítógépes szoftvert – Blue Brain – fejlesztettek ki, amely pontosan utánozza az emberi agy működését. A számítógépes modell agyunk egyik igen összetett részének, az agykéreg gondolkodásért is felelős területének, a neocortexnek a szimulációját is végzi, pontosan reprodukálja a tényleges agykéregműködést. 
 
Hogy mire használható mindez? Az orvosok munkáját nagyban segítheti a gondolkodást és az idegrendszer működését szimuláló számítógépes neuronhálózat. Egy ilyen rendszer akár 20 százalékkal hatékonyabban állapítja meg a betegek tünetei alapján a kórképet, mint az adott terület szakértői. A több beteg adatainak, vizsgálati eredményeinek betáplálásával a gép kialakítja a bevitt adatok és a végeredmény közötti összefüggéseket, anélkül, hogy érteni vagy magyarázni tudná a közöttük lévő kapcsolatot. A klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a mesterséges hálózatok nagy pontossággal képesek előre jelezni a betegség, illetve az egyes kezelések várható kimenetelét, például egy daganat kiterjedtségének mértékét, a kezelés hatásosságát, a várható élettartamot vagy a daganat kiújulásának esélyét. A legfejlettebb rendszerek pedig már képesek azt is figyelembe venni, hogy milyen behatásoknak, környezeti ártalmaknak vannak kitéve az egyes páciensek, és például hogy milyen a családi hátterük. Ezeket a tényezőket normál statisztikai módszerek nem tudják beszámítani, illetve megfelelő súlyozással feltüntetni.
 
 

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Ebben a faluban egyáltalán nem ritkaság 100 évesnek lenni. Sőt, Vittorio-nak és Piuccia-nak köszönhetően idén már 10 matuzsálemet fognak számolni.