A járvány tanulságairól beszélt Kásler
A koronavírus-járvány elleni harc második szakaszáról a Magyar Nemzet beszélgetett Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével.
– A laikusok közül sokan nem értik, miért volt szükség az ágyak kiürítésére a tapasztalható alacsony fertőzöttség mellett. Kérem, beszéljen az okokról!
– A járvány lefolyását az elején nem lehetett pontosan megbecsülni, erre különféle számítások voltak a legelképesztőbb számokkal. Volt egy matematikai modell is, amely szerint több százezer fertőzött lesz Magyarországon. A kormány és az operatív törzs álláspontja az volt, hogy a várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul – mint Svédországban vagy Olaszországban. Mi azt választottuk, hogy felkészítjük a hazai egészségügyi rendszert, hogy ne kelljen olyan súlyos döntéseket hoznunk, mint az ottani egészségügyi dolgozóknak, akik elengedni kényszerültek idős állampolgáraik kezét. Ez itthon nem történhet meg.
– Május 4-én részlegesen nyitott az egészségügy. Mi a további menetrend?
– Mivel a járvány kezdete óta 2-3 héttel előre tervezünk, hetek óta készültünk arra, hogy a járvány lecsillapodik, és el lehet kezdeni a szigorításokat feloldó intézkedéseket. Ezt természetesen egy ütemben nem lehet megvalósítani, hanem fokozatosan a vírusjárvány lefutásához kell igazítani. Az első csomag május 4-én elindult, utána remélhetőleg három további ütem következhet, ha változatlanul koordinálni tudjuk a járványt. Az első csomagban azokat a beavatkozásokat kell kiválasztani, amelyeknél a legkevesebb rizikó áll fent az esetleges újrafertőződésre. Az első ütemhez hozzátartoznak a járóbeteg-rendelések, a fogászati rendelések és a különféle szűrések.
– A fertőzöttség mértéke igen eltérő a megyék között, ennek függvényében eltérő módon kell reagálniuk a miniszteri rendelkezésre.
– A fertőzöttség megyénként valóban eltérő, elég csak a fővárosra és Pest megyére gondolni, ahol a fertőzöttek több mint hatvan százaléka él. A Központi Statisztikai Hivatal adatai csak azokra a betegekre vonatkoznak, akiknek megvolt az akkreditált laborban történő tesztelése. Azt, hogy hány beteg jutott át a járványon különös tünetek vagy panasz nélkül, jelenleg nem tudjuk megítélni. Az idősotthonokra és az egészségügyi intézményekre fokozott figyelemmel kell lenni, ahol nagyobb számban lehet fertőzés.
– Hogyan történik majd a járvány szolgáltatókra háruló költségeinek finanszírozása?
– A kórházaknak emelkedtek a költségei, a finanszírozás pontos technikája kidolgozás alatt van, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a jelen körülmények között egy bázisfinanszírozást nyújt. A járvány végén pedig előreláthatóan kompenzációt is be kell építeni a rendszerbe.
– Szükségesnek látja-e a járvány kapcsán a klasszikus népegészségügyi rendszer majdani újraalkotását?
– A járvány nagyon sokunknak hasznos tanulságokkal szolgál. Rengeteg tapasztalatot vonhatunk le. Ezek tanulmányozásával eldönthetjük, hogy milyen területen lehet és kell majd változtatni a járvány megszűnése után.