A hüvelyben élő Lactobacillusok legfontosabb „fegyvere” a tejsav
Napjainkra bebizonyosodott és elfogadott, hogy a hüvely egészséges állapotában sem steril, írja a Pharma Tribune cikke alapján a PharmaOnline. A benne élő mikroorganizmusok összességének, a Lactobacillusok dominálta vaginális mikrobiomnak az egyensúlya kulcsfontosságú a női reproduktív rendszer egészsége szempontjából. Amennyiben a mikrobiom egyensúlya megbomlik, azaz az eubiózist diszbiózis váltja fel, az a legkülönfélébb kórképekkel, így a bakteriális vaginózissal vagy a hüvely gombás kórképeivel járhat együtt.
A hüvely eubiózisos állapotát számos belső és külső tényező bonthatja meg. A női szervezet menstruációs ciklussal, terhességgel vagy klimaxszal kapcsolatos hormonális változásai (ösztrogénszint változása) éppen úgy hatással lehetnek a hüvelyt kolonizáló mikroorganizmusokra, mint a vagina savas kémhatását megváltoztató exogén ágensek. Számos olyan tisztálkodószer, aminek a kémhatása a kb. 4,2-es pH-nál magasabb, így például a hagyományos szappanok, előnytelenül hatnak a hüvelyben uralkodó kémhatásra és bakteriális flórára. Hasonlóképpen, a szexuális aktus során a hüvelybe kerülő ejakulátum is lúgos irányba tolja el a vaginális pH-t. A különféle kemikáliák, így például az intim dezodorok vagy a strandok medencéiben található klórvegyületek is árthatnak a hüvelyflórának. A gyógyszerek közül az antibiotikumok, azok is, amelyeket per os adagolnak, káros hatással vannak a hüvelyflórára, annak összetételét előnytelenül megváltoztathatják. Továbbá, a fogamzásgátlók szedése is az eubiotikus állapotból való kibillenéshez vezethet. Mint látható, a hüvelyflóra egyensúlya meglehetősen könnyen megbontható; a bakteriális, gombás vagy protozoon okozta kórképekhez vezető patogének elszaporodását olyan egyszerű tényezők is támogathatják, mint például a nedves, nem szellőző környezet; ami könnyen létrejöhet, ha valaki nem pamutanyagból készült ruházatot visel vagy strandolást követően hosszabb ideig üldögél a nedves fürdőruhájában.
Bár a diszbiózishoz vezető tényezők sora széles skálát ölel fel, a tapasztalatok alapján a nyárral együtt járó strandolásra és a gyakoribb (egyéjszakás) szexuális kapcsolatokra visszavezethetően a meleg évszakban a hüvelyfertőzések gyakorisága is megnő. Ezeknek a kórképeknek a megelőzésére, a hüvelyflóra egyensúlyának a stabilizálására javasolt tehát különös figyelemmel lenni. A vaginális mikrobiom megóvása érdekében elsősorban probiotikumos és/vagy tejsavas készítmények alkalmazása javasolható. Ezek az összetevők klinikai vizsgálatokkal igazolt módon is hozzájárulhatnak a hüvelyflóra egészségéhez, a vaginális fertőzések megelőzéséhez.
Kulcsfontosságúak a Lactobacillusok és a tejsav
A hüvely eubiózisa a benne élő Lactobacillusoknak köszönhető, a vaginális diszbiózis és a vele járó különféle kórképek pedig a Lactobacillusok csökkent számával vagy hiányával írhatók le. A különféle Lactobacillusok (pl. az eurázsiai rasszhoz tartozó nőknél a hüvelyben legnagyobb számban élő L. crispatus, illetve egyéb Lactobacillusok, pl. L. gasseri, L. iners, L. jensenii) számos mikrobaellenes anyagot termelnek – így bakteriocint, hidrogén-peroxidot és tejsavat. Míg korábban úgy vélték, hogy ezek közül a hidrogén-peroxid számít a legfőbb patogénellenes ágensnek, mára bebizonyosodott, hogy a legfontosabb antimikrobiális szerep a tejsavé (1).
A fiziológiás koncentrációban jelen lévő tejsav mintegy hat nagyságrenddel kifejezettebb csökkenést mutat 17 különféle, a bakteriális vaginózissal kapcsolatba hozható baktériummal szemben, mint a hidrogén-peroxid (1). A szexuális úton terjedő betegségek kivédésében is jelentősebb szerep hárul a tejsavra: a Chlamydia trachomatis-szal, illetve a Neisseria gonorrhoeae-val szemben is a L. crispatus vagy a L. gasseri által termelt tejsav bizonyul hatékonynak, nem pedig az általuk előállított hidrogén-peroxid (1).
A 4,5-ös kémhatású tejsavas rendszer antimikrobiális hatása nagyságrendekkel erősebb, mint az ugyanolyan kémhatású sósavé vagy ecetsavé. A legfrissebb kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a tejsav kedvező hatásainak a kifejtéséért a molekula protonált formája felel, ami a tejsav pKa-értéke (3,89) alapján elsősorban a 3,89-es pH-nál alacsonyabb kémhatású közegekben van jelen nagy arányban. A laktátionnal szemben a tejsavra vonatkozó membránpermeabilitás magas, és a szerves sav képes a kórokozók membránján monokarboxilát-transzporterek vagy a laktátot kötő GPR81-receptor közreműködése nélkül átjutni. A patogénekbe bejutó, a citoszoljukat savanyító tejsav az intracelluláris sejtfunkciók károsítása, illetve a membránpermeabilitás fokozása révén a baktériumok pusztulásához vezet (1).
A Lactobacillusok egészséges dominanciája esetén a hüvely pH-ja 4,5 alatti (1). Az egészséges, termékeny korú nők hüvelyében uralkodó kémhatás – a legújabb mérések alapján – alacsonyabb, mint azt korábban vélték; az mindössze 3,5±0,3-ra tehető (2). Mindez elsősorban a kb. 110 mM-os koncentrációban jelen lévő, a Lactobacillusok által termelt tejsavnak tudható be. Diszbiózis esetén a tejsav koncentrációja kevesebb, mint 20 mM-ra csökken, ugyanakkor egyéb, a tejsavnál gyengébb savként funkcionáló szerves savak, így az ecetsav, a propionsav és a vajsav jelennek meg egyre nagyobb koncentrációban a hüvelyben. A savprofil változása és a különféle aminok megjelenése egyaránt a kémhatás emelkedéséhez vezet, és például bakteriális vaginózis esetén azzal párhuzamosan a kellemetlen szag és a rendellenes folyás is megjelenik (1).
Ha pótolni kell a Lactobacillusokat és a tejsavat
A hüvely eubiózisának visszanyerése céljából logikus lépésnek tűnik a Lactobacillusok hüvelybe való bejuttatása. A különböző Lactobacillus-alapú probiotikumok (pl. hüvelykúpok, hüvelykapszulák, hüvelytamponok) bakteriális vaginózis esetén mutatott hatásosságát több klinikai vizsgálatban is tanulmányozták, vagy önmagában való alkalmazás vagy antibiotikumos kezelés melletti adagolás esetén. A probiotikumok jól tolerálhatónak bizonyultak, illetve egyre több bizonyíték gyűlik össze a pozitív hatásukra vonatkozóan.
A posztbiotikus metabolitnak tekinthető tejsav intravaginális alkalmazása is számos vizsgálat tárgyát képezte és képezi a bakteriális vaginózis kezelése és megelőzése terén. Az eredmények alapján a – jellemzően 5−7 napon keresztül napi egyszer a hüvelyben alkalmazott − tejsav hozzájárul a bakteriális vaginózissal járó panaszok enyhüléséhez, akár önmagában, akár gyógyszeres kezeléssel (pl. metronidazol) kombináltan alkalmazzák azt. A tejsavas intravaginális készítmények alkalmazása elősegítheti a hüvely Lactobacillusokkal való rekolonizációját; ami egy vizsgálat alapján a tejsavval kezelt nők 83 százalékánál be is következik, szemben a placebokezelésben részesülőknél tapasztalt 10 százalékos aránnyal (1).
Tejsavas készítmények a világ számos országában, így hazánkban is, vény nélkül kapható patikaszerekként vannak jelen. A tejsav alkalmazásával kapcsolatosan jelenleg rendelkezésre álló és folyamatosan gyűlő, ígéretes eredményeket tekintve elképzelhető, hogy széleskörű klinikai vizsgálatok elvégzését követően a tejsav a bakteriális vaginózis kezelésére és megelőzésére vonatkozó klinikai irányelvekben is vezető szerepet kap.
