Az anya mikróbái ismeretében megjósolható a koraszülés
A koraszülést és a vele járó komplikációkat világszerte az újszülöttek vezető halálokaként tartják számon. Egy friss vizsgálat eredményei szerint a kismama hüvelyflórájának feltérképezése megjósolhatóvá teszi azt, hogy fennáll-e a koraszülés veszély
A koraszülés az újszülöttek elhalálozásának vezető oka, és világszerte a második leggyakoribb halálok az öt évesnél fiatalabb gyermekek körében. A koraszülött gyermekeknél számos egészségügyi problémával kell számolni: esetükben jelentősen magasabb az idegrendszeri fejlődési rendellenességek kockázata, illetve a légúti fertőzéses megbetegedések gyakorisága, mint a 37. terhességi hét betöltését követően születettek között.
Koraszülésre hajlamosító tényezők
Bár néhány koraszülésre hajlamosító tényező ismert, az idő előtti szülés oka a legtöbb esetben ismeretlen. Az ikerterhesség, a különféle fertőzések és krónikus betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség), a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a stressz egyaránt a koraszülés nagyobb valószínűségével hozhatók összefüggésbe.
A kevés Lactobacillus koraszüléshez vezethet
| Sietősek |
|
Világszerte az újszülöttek mintegy 11 százaléka születik meg a 37. terhességi hét előtt. A koraszülések 60 százaléka Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában történik, ahol az összes szülés mintegy 52 százaléka zajlik le. A fejlődő országokon kívül egyes fejlett országokban is kiugróan magas a koraszülések aránya, az USA-ban például 12 százalék körüli. Az idő előtti születések aránya Magyarországon 8,6 százalékra tehető, ami a globális statisztikák alapján a mezőny második felében van. |
A Stanford Egyetem kutatóinak nemrégiben publikált eredményei az anya mikrobiális flórájának a koraszülésben játszott szerepére világítottak rá. Az eset-kontroll vizsgálatba bevont 49 kismamától – akik közül 15 koraszüléssel hozta világra a gyermekét – hetente vettek mikrobiológiai elemzésre mintákat. A székletből, nyálból, hüvelyből és fogakról/ínyről nyert mintákból több mint 3700 féle baktériumot mutattak ki. Megemlítendő, hogy a terhesség hónapjai alatt a mikrobiom taxonómiai összetétele és diverzitása a négy mintavételi hely egyikén sem mutatott jelentős változást. A vaginális flórát illetően, a várandósság idején uralkodó hüvelyflóra hasonlított a terhesség előttihez, azzal a különbséggel, hogy a kilenc hónap alatt a Lactobacillusok dominanciája általában kifejezettebbé vált.
Az új vizsgálati eredmények arra mutatnak rá, hogy a Lactobacillus-szegény hüvelyflóra a koraszülés fokozott kockázatával jár együtt. Amennyiben a Lactobacillusok hiánya a Gardnerella és Ureaplasma fokozott jelenlétével társul, a koraszülés rizikója további emelkedést mutat.
Az anya baktériumai hatással vannak a terhességre
A mikrobiom terhesség alatti változásai mind az anya, mind a megszületendő gyermek egészsége szempontjából kiemelkedően fontosak. Eddig is ismert volt, hogy az anyai szervezetben megjelenő kórokozó mikroorganizmusok hatással lehetnek a terhesség lefolyására: a hüvely bakteriális fertőzése, a bakteriális vaginózis, kétszeresére növeli a koraszülés kockázatát, illetve a szájüregben elszaporodó kórokozók a periodontitis révén lehetnek negatív hatással a terhességre.
A hüvelyflóra vizsgálata – a hüvelyi fertőzés jeleit nem mutató kismamáknál is – felhívhatja a figyelmet a koraszülés megnövekedett esélyére. A vizsgálatot vezető Relman professzor reményei szerint az eredményeik hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben kiszűrhetők legyenek azok a kismamák, akiknél fokozott koraszülési rizikó áll fenn.
(Forrás: MNT)
