Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet.

Számos olyan reakció létezik, ami bizonyos élelmiszerek elfogyasztása után nemkívánatos tüneteket okoz embereken. Ezek egy része kisebb számban ételek okozta toxikus ártalmak, nagyobb része nem toxikus ártalmak. 

Míg az első hullámban a megfertőződés kockázata tíz-tizenkétszeres volt az egészségügyben dolgozóknál, mára annak az esélye, hogy a betegek ellátása közben kapja el a koronavírust a gyógyító személyzet, csupán a kétszerese a civil társadalom tagjaihoz viszonyítva.

Gyulladásos bélbetegségekben jelentősen megemelkedik a demencia – különösen az Alzheimer-kór – kockázata, írja az OTSZ Online.

Napjainkra bebizonyosodott és elfogadott, hogy a hüvely egészséges állapotában sem steril, írja a Pharma Tribune cikke alapján a PharmaOnline.

Az intesztinális mikrobiom összetétele az életkor előrehaladtával markáns változásokon megy keresztül, írja a PharmaOnline.

Egészséges donorok bőrbaktériumainak felvitele az ekcémás betegek bőrére a gyulladásos tünetek lecsengéséhez vezet, írja a PharmaOnline.

Feltárták a bélhámsejtek és a hasznos anaerob bélbaktériumok közötti együttműködés lépéseit, amivel kiszorítják az aerob enterális pathogéneket, és ennek során az étkezési rostok pontos szerepére is fény derült, írja a Science tanulmánya.

Nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá, hogy a vizelet nem steril, ez a tudás mégsem integrálódott a klinikai praxisba. Főleg az idősek esetében gyakori a felesleges és kártékony antibiotikus kezelés.