A HPV prevalenciája etnikailag vegyes összetételű populációban
A humán papillómavírus (HPV), különösen annak onkogén típusai oki szerepet játszanak egyes fej-nyaki laphámrákok (HNSCC, head and neck squamous cell carcinoma) kialakulásában, ezen túlmenően az oropharynx laphámrákjának (OPSCC, oropharyngeal squamous cell carcinoma) független kockázati tényezői.
A közelmúltban 5681 HNSCC-eset metaanalízise alapján azt találták, hogy OPSCC kapcsán szignifikánsan nagyobb a HPV-fertőzés prevalenciája (35,6 százalék), mint orális (23,5 százalék) vagy laryngealis SCC (24,0 százalék) eseteiben. A HPV 16-os típusa (HPV-16) felelős az infekciók körülbelül 95 százalékáért ebben a betegcsoportban. A HNSCC patogenezisében jól dokumentált a HPV klinikai jelentősége az OPSCC kialakulására. A HPV-pozitív OPSCC betegek túlélése hosszabb, és a betegek jobban reagálnak a kezelésre, mint a HPV-negatív betegek. Az OPSCC prevalenciájában, incidenciájában és túlélésében 1984 óta megfigyelhető emelkedés a HPV-infekciónak tulajdonítható. Jelenleg a méhnyakrákra összpontosulnak a HPV-prevenciós erőfeszítések. A férfiak körében észlelhető és előrevetített éves OPSCC-incidencia azonban felülmúlja a méhnyakrák előfordulási gyakoriságát. Az Egyesült Államokban 4,7 százalékkal csökkenhetne a fej-nyaki rákok (HNC, head and neck cancer) előfordulása, ha megelőzhető lenne az onkogén HPV-törzsekkel történő fertőződés. A HPV-pozitív HNC-esetek többsége az oropharynxot érinti, ahol általában már csak előrehaladott stádiumban derül fény a daganatra. Ennek oka, hogy a korai OPSCC nehezen különíthető el a limfoid tonsilláktól és a nyelvgyök szövetétől. A nyálból végzett szűrővizsgálatok – a méhnyakrák kimutatását célzó citológiai kenetvizsgálathoz hasonlóan – segíthetik az OPSCC korai diagnosztikáját. Egyes adatok szerint abban az esetben, ha a nyálból végzett HPV-szűrés szabadon hozzáférhető lenne a HNC kimutatására, akkor a populációs szűrés kapcsán a prevalencia 5 százalékkal vagy még annál is nagyobb mértékben emelkedne a szűrt csoportban.
Az összefoglalt vizsgálat célja a nagy kockázatú HPV-16-infekció prevalenciájának meghatározása volt vegyes etnikai összetételű detroiti népességben.
Betegek és módszerek
Az 524 fős kohorsz három csoportból állt: 348 szűrt személy, akinél nem állt fenn HNC (HN szűrés), 156 HNC-beteg és 19 kontrollszemély. A 156 HNC-beteg közül 154 esetben laphánrák állt fenn, a fennmaradó 2 eset nem HNSCC típusú daganat volt. A 154 HNSCC-eset közül 52 elváltozás az oropharynxra lokalizálódott (OPSCC), míg 102 esetben más lokalizációban jelentkezett (gége: 44 eset, szájüreg: 32 eset, hypophyarynx: 6 eset, egyéb: 22 eset).
A szűrővizsgálathoz egynapos szűrés keretében vettek mintát. A kontrollcsoport a fül-orr-gégészeti szakrendelés és a laboratórium személyzete közül került ki. Minden személytől 2 milliliternyi nyálmintát nyertek, melyből valós idejű polimeráz láncreakcióval (PCR, polymerase chain reaction) mutatták ki a HPV-DNS-t.
Eredmények
Amennyiben határpontnak a ˃0 értéket választották, a HPV összegzett prevalenciája minden csoportban 5 százalék felett volt, és nagyobb prevalenciát (30,8 százalék) regisztráltak a HNC-csoportban. Amennyiben a határpont ˃0,001 volt, a prevalencia kisebbnek bizonyult: a kontrollcsoportban 0 százalék, a szűrővizsgálati csoportban 1,2 százalék, a HNC-csoportban 16,7 százalék. Az utóbbi csoportban mindkét határpont esetében különböző HPV-prevalenciaértékeket dokumentáltak az egyes lokalizációkban (<0,001), és a Hochberg szerinti korrekciót követően szignifikánsan nagyobb értékeket kaptak az oropharynx (OP), mint a larynx vagy egyéb lokalizációk esetében. ˃0 érték esetében a szűrővizsgálati csoportban a nők körében nagyobb HPV-prevalenciát kaptak, mint a férfiaknál (p = 0,010); ˃0,001 érték esetén a HNC-csoportban a férfiak körében nagyobb prevalenciát regisztráltak, mint a nőknél (p = 0,035). A szűrővizsgálat csoportban, ˃0 érték esetén csak az afroamerikaiak csoportjában észleltek nagyobb prevalenciát, mint a fehér bőrű amerikaiak körében (p = 0,025).
Következtetések
A vizsgálat eredményei összességében adatokat szolgáltatnak a HPV prevalenciájáról az afroamerikaiak és az arab származású amerikaiak eddig kevéssé vizsgálat populációjában. A nyálból könnyen elvégezhető szűrővizsgálat nemcsak a HNC korai felismerését biztosíthatja a nagy kockázatú populációkban, hanem alapot teremthet az orális HPV-fertőződés elleni védőoltás alkalmazásához is. Jelenleg még nem áll rendelkezésre szűrővizsgálati módszer az orális HPV kimutatásához. A szájüregi HPV-szűréshez az szükséges, hogy olyan nagyobb kohorszokban is meghatározzák az orális HPV-prevalenciát, melyeket többféle etnikai csoport alkot. Ezen kívül egyértelmű ajánlások szükségesek az orális HPV-fertőzésben szenvedőknél alkalmazott intervenciós stratégiákra vonatkozólag is.
