A fiatalság titka? A meditáció pozitív hatásai

Az elmúlt években, valószínűleg az fMRI térhódításának is köszönhetően, rengeteg színvonalas kutatás vette górcső alá a különböző meditációs gyakorlatok hatását a kognícióra, viselkedésre, az agyi plaszticitásra, a fizikai és az érzelmi egészségre, illetve kezdte feltárni ezek hatásmechanizmusát – írja a New Scientisben Michael Bond.

Az egyik legnagyobb tudományos kutatás, amelyet a meditációval kapcsolatosan indítottak, a Kaliforniai Egyetem Agy- és Elmekutató Központjának Shamatha projektje. Mint Clifford Saron, a vizsgálatsorozat vezetője a New Scientistnek elmondta: nem szükséges hinnünk a spiritualitásban vagy a budhizmusban ahhoz, hogy profitáljunk a meditációból – elég, ha a gyakorlásunk eredményét megtapasztaljuk.

Gondolkodási képességek

A projekt első tudományos eredményei, amelyek a meditáció figyelmi képességet növelő hatásáról számolnak be, a Psychological Science című szakfolyóirat 2010. júniusi számában jelentek meg: ahogy a kísérleti alanyok előrehaladtak a gyakorlásban, úgy fejlődött megfigyelőképességük pontossága és úgy vált számukra egyre könnyebbé, hogy hosszú ideig koncentráljanak egy-egy feladatra. Márpedig a figyelem fókuszálásának képessége mindenki számára fontos, és minden feladat, munka végrehajtásakor jól jön. Sőt, mint arról korábban már beszámoltunk, ez a képesség a boldogság kulcsa is. Egy másik kutatás, ami a meditáció figyelmi képességeket növelő hatásáról számol be, arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyakorlott meditálók nem pusztán pontosabban, de gyorsabban oldják meg a feladatokat (Antoine Lutz, Journal of Neuroscience).

Amishi Jha és munkatársai a kognitív képességek növekedésének okát abban találták meg, hogy a meditációs gyakorlat növeli a munkamemórát. Eredményeiket tavaly publikálták az Emotion című folyóiratban. A kutatók szerint az így kifejlesztett képességek olyanok, mint a jól edzett izom: sok különböző célra használható az ereje.

Érzelmi állapot

Szintén az Emotion-ben jelenik meg a napokban a Shamatha projekt második publikációja, amely arról számol be: a meditáció következtében javul szociális és érzelmi életünk, mivel hatására kevésbé szorongunk, tudatosabbá válunk érzelmeinkkel kapcsolatban, és képessé válunk jobban kontrollálni azokat. Megtanuljuk anélkül szemlélni a bennünket érő impulzusokat, hogy kénytelenek lennénk feltétlenül intenzív érzelmi reakciót adni rájuk – ezt fMRI-vizsgálatok is igazolják: Julie Brefczynski-Lewis és csapata úgy találta (Proceedings of the National Academy of Sciences), hogy meditálók amigdalája kevésbé jön ingerületbe zavaró ingerek hatására. Ráadásul a meditálók együttérzése és empátiája is fokozódik – ezt szintén alátámasztják fMRI-s eredmények (NeuroImage, vol47, p1038).

Fizikai egészség

Több vizsgálat is hatékonynak találta a meditációt étkezési zavarok, szenvedélybetegségek, pikkelysömör, depresszió és krónikus fájdalom kezelésében. Fadel Zeidan és munkatársai például tavaly publikálták eredményeiket (Journal of Pain), miszerint meditációval lehetségessé válik kontrollálni a fájdalomra adott emocionális reakciót és csökkenteni a stressz-választ. A kísérleti alanyoknál az eredmények napi 20 perc gyakorlás után jeletkeztek – már a harmadik napon! Zeidan egy másik vizsgálata azt bizonyította be, hogy a kognitív teljesítmény javulása is bekövetkezik hasonlóan rövid napi gyakorlás révén (Consciousness and Cognition, vol 19, p 597). Ehhez azt is hozzáfűzik a kutatók, hogy természetesen minél többet gyakorolunk, annál erőteljesebb az eredmény.

A Psychoneuroendocrinology című szaklapban a közeljövőben fog megjelenni a Shamatha projekt egyik legmeglepőbb eredménye: a rendszeres meditálás növeli a telomeráz enzim aktivitását, azaz véd a sejtek öregedése ellen! (Többek között a telomeráz megismeréséért kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat 2009-ben Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider és Jack W. Szostak.