Tudomány
Mit tehetünk az agyállományunk érdekében? Meditálhatunk.
A UCLA kutatócsoportja erre jött rá, mikor meditáló emberek agyát vizsgálták MRI készülékkel. A NeuroImage folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírják, hogy a hosszú ideje meditációs gyakorlatokat végző emberek agyának bizonyos területei nagyobbak, mint a hasonló összetételű kontrollcsoport tagjainak.
Pontosabban a meditálók hippokampusza, orbitofrontális agykérge, talamusza és alsó halántéklebenye nagyobb. Ezen agyi területek mindegyike az érzelmek szabályozásában vesz részt.
„Tudjuk, hogy azok, akik folyamatosan meditálnak, képesek pozitívan gondolkodni, érzelmileg stabilak, megfontoltan cselekszenek.” – mondta Eileen Luders, az UCLA Neuroimaging laboratóriumának kutató munkatársa, a cikk vezető szerzője. „Az agy szerkezetének megfigyelt eltérése talán magyarázatot adhat arra, hogy a meditációs gyakorlatokat végzők miért vannak birtokában e kivételes képességeknek.”
A kutatás igazolta a meditáció előnyös hatásait. Amellett, hogy segíti az összpontosítást és az érzelmek irányítását, sok meditáló ember stressz-szintje alacsonyabb, immunrendszerük erősebb. Azonban keveset tudunk a meditáció és az agyszerkezet kapcsolatáról.
A tanulmány során Luders és munkatársai 44 embert vizsgáltak: 22 kontrollszemélyt, és 22 olyat, akik különféle meditációs módszereket gyakoroltak, mint például Zazent, Samathát, Vipassanát és másokat. A meditációt átlagban 24 éve folytatták. A meditálók több mint fele mondta, hogy a gyakorlatuk szerves részét képezi a mély koncentráció, a legtöbbjük napi 10–90 percben meditált.
A kutatók az MRI három dimenziós változatát használták. Két különböző megközelítésben próbálták felmérni az agyszerkezet eltéréseit. Az egyik módszer az agyat automatikusan több régióra osztja, így a tudósok összehasonlíthatták az egyes agyszerkezetek méreteit. A másik a különböző szövetféleségek szerint osztotta fel az agyat, így össze lehetett vetni a szürkeállomány mennyiségét a különböző területek esetében.A meditálók esetében a kutatók jelentősen nagyobb agyi méreteket találtak, például megnagyobbodott a jobb hippokampusz, a jobb orbitorfontális kéreg szürkeállománya, a jobb talamusz és a bal alsó halántéklebeny. A kontroll csoport esetében egy területen sem lehetett kimutatni számottevően nagyobb területeket vagy több szürkeállományt.
Mivel ezek az agyi területek szorosan kapcsolódnak az érzelmekhez, Luders a következőket mondta: „ez lehet a neurológiai alapja annak, hogy miért képesek jobban kontrollálni az érzelmeiket, és miért tudnak minden helyzetben a megfelelő módon cselekedni”. Amit nem tudunk, hogy melyek a speciális összefüggések mikroszkópikus szinten: vajon több az idegsejtek száma, nagyobb a méretük, esetleg a kapcsolódási mintázatuk speciális a meditálók esetében. Ennek felfedésére további kutatások szükségesek.
Mivel ez nem longitudinális tanulmány volt, azaz nem a meditáció gyakorlásának kezdetétől kísérte nyomon a résztvevőket, elképzelhető, hogy a meditálóknak eleve több volt a regionális szürkeállományuk, és emiatt kezdtek bele a gyakorlatokba, mondta Luders. Azt is megjegyezte azonban, hogy több korábbi tanulmány is rámutatott az agy elképesztő formálhatóságára, és hogy a környezet gazdagsága miként változtatja meg az agy szerkezetét.
