A férfiak, a stressz, a feleség és a mérsékelt ivás
Mi a hosszú élet titka?
Egy új vizsgálat azt mutatta ki, hogy azoknak a férfiaknak, akik tartósan, több éven át mérsékelt-súlyos stresszt okozó eseményeket élnek át, 50 százalékkal nagyobb a halálozásuk, mint azoknak, akinek nyugalmasabb élet adatott.
A kutatók csak kevés olyan tényezőt találtak, amelyek ellensúlyozták a nagyobb mértékű stresszt; azok, akik arról számoltak be, hogy jó egészségnek örvendenek, hosszabb ideig éltek, és a házas férfiak is később haltak meg. A mérsékelt mennyiségű alkoholt fogyasztók is hosszabb életre számíthattak, mint azok, akik nem ittak.
„Az antialkoholizmus és a dohányzás a halálozás kockázati tényezői voltak” – mondta dr. Carolyn Aldwin, az Oregoni Állami Egyetem munkatársa, a közlemény vezető szerzője. „Úgy látszik, hogy a stresszt okozó jelentősebb események hatását azzal lehet a leginkább csökkenteni, az a hosszú élet titka, ha az embernek felesége van, és esténként megiszik egy pohár bort.”
Ez volt az első olyan vizsgálat, amely összefüggést mutatott ki az idősődő férfiak körében a stresszt okozó események és a halálozás között. A korábbi vizsgálatokban általában rövidebb ideig követték a személyeket, kevesebb személyt vontak be, és a legtöbb kutatás olyan stresszt okozó eseményekre fókuszált, amelyek fiatalabb embereknél fordulnak elő, például a diplomázásra, a munkanélkülivé válásra, az első gyermek megszületésére. Ebben a vizsgálatban viszont az olyan események álltak a középpontban, amelyek középkorú vagy idősebb férfiakat szoktak érinteni – ilyen a házastárs halála vagy az idős szülő ápolási otthonba adása.
A mostani vizsgálat, amelynek eredményei a Journal of Aging Research-ben jelentek meg, longitudinális adatokat használt fel: majdnem 1000 középosztálybeli vagy munkás férfit követtek 18 éven át, 1985-től 2003-ig. Mindegyiküket azon az alapon választották ki, hogy az 1960-as években részt vettek egy bostoni vizsgálatban (Normative Aging Study), és akkor egészségesek voltak.
A személyeket három csoportra osztották aszerint, hogy hány erős stresszt kiváltó eseményt éltek meg évente. Az alacsony stressz csoportba azok tartoztak, akikkel legfeljebb két ilyen esemény történt, a mérsékelt stressz csoportba tartozókkal átlagosan három és a magas stressz csoport tagjaival akár hat is.
A vizsgálat egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy a mérsékelt és a magas stressz csoportba tartózók mortalitása nem különbözött egymástól.
„Úgy látszik, hogy van valamilyen plafonhatás, és talán ha két jelentős eseménynél több történik valakivel évente, akkor eléri ezt a plafont. Mi is meg voltunk lepve, hogy a hatás nem lineáris” – mondta dr. Aldwin.
