"Nem az örök, hanem az egészséges és teljes élet a kérdés"

(...) Hogyan használják kutatásaikban a big datát, mit gondol az adattudomány jövőjéről?

Nincs kétségem afelől, hogy az adat meg fogja változtatni az egész egészségügyet és az egészséget. Három, talán négy elemnek kell helyén lennie hozzá. Először is robusztus és jó felszerelés kell az adatgeneráláshoz. Az eszközök összekapcsolása a második, amire az adatok akár távolról történő kinyerése miatt van szükség, és az adatoknak megbízhatónak kell lenniük. Az adatok kontextusban történő értelmezése a harmadik.

Mindhárom komoly kihívás, de talán a harmadik a legnagyobb, mert így jutunk el az adattól az információig és ismeretig, az ismeret alkalmazásáig. Az alkalmazás értelemszerűen követelmény és hatalmas kihívás is egyben. Nemcsak arról van szó, hogy meglegyen az adat, egyesítsük más adatokkal, annyi adathoz jussunk, amennyihez lehet, hanem arról is, hogy mit jelentenek az adatok, hogyan alakíthatók át döntéshozáshoz alkalmas információvá.

Az eszközökkel létrehozott adatok egyvalami, viszont a páciens által szolgáltatott adatok is fontosak. Nemcsak fizikai, fiziológiai, hanem belső, mentális, viselkedésre vonatkozó információról is szó van: kapcsolatba lépni személyekkel, információhoz jutni tőlük, információt szolgáltatni nekik, visszajelzést kapni. Azaz, a személyekkel folytatott interakció is kitüntetett jelentőségű.

Mennyire hosszabbítható meg a digitalizációnak köszönhető új gyógymódokkal az emberi élet?

Ha megnézi a statisztikákat, láthatja: egyre tovább élünk. Az élettartam-növekedés egy ideig tartani is fog, mert jobban megismerjük az öregedés és a betegségek okait.
Történt egy nagy váltás is: az 1850-es évek Európájában a rossz higiénia és a fertőzések voltak a legfőbb halálokok. Ma legtöbben főként krónikus, elsősorban szív- és érrendszerbeli betegségek miatt halnak meg. De ezeknek a betegségeknek is ismerjük az okait, és tudjuk, mit tegyünk velük kapcsolatban.

Hollandiában jelenleg a rák az elsőszámú halálok. Még mindig sokan halnak meg szív- és érrendszerbeli megbetegedések miatt, de a rák az első. Ugyanakkor a rákot is egyre hatékonyabban tudjuk kezelni. A Hollandiában élő 90 év felettiek fele neurodegeneratív bajoktól szenved. A hosszú élet egy dolog, de az életkörülmények és életminőség fontosabbak. Nemcsak biotechnológiáról, technológiáról van szó, nemcsak biogépek és szintetikus biológiai formák sétálnak körülöttünk, hanem elmével, tudatállapotokkal is rendelkezünk. Erre az aspektusra jobban szeretnék fókuszálni, mint a test hosszabb életére. Nem az örök, hanem az egészséges és teljes élet a kérdés. (...)

A teljes interjú