Egész országok szakítottak az Elsevierrel
Január 1-jétől Magyarországnak sincs az Elsevierrel keretmegállapodása, a hazai tudósközösség január 11-től nem fér hozzá a kiadó adatbázisaihoz, közölte a Qubit.
A világháló általános elterjedésével párhuzamosan életre kelt, a tudományos adatbázisok, publikációk és szoftverek ingyenes hozzáférhetőségét hirdető open access mozgalom egyelőre nemigen kényszerítette térdre a hatalmas profitot termelő szaklapkiadókat, pedig például az Elsevier kiadói gyakorlata ellen nemcsak az olvasók, a szerzők nagy része is sokszor tiltakozik.
Nemcsak saját beosztottaik, tudományos intézmények, sőt, komplett országok sem jutottak mostanában dűlőre az Elsevierrel. A több mint nyolcvan kutatóintézetet tömörítő több tucatnyi, többségében németországi tudományos intézetet tömörítő Max Planck Társaság tavaly év végén bontott szerződést a lapkiadóval. Még így is is fél évvel tovább tanúsítottak türelmet, mint a német vagy a svéd állam, ezekben az országokban ugyanis az állami intézmények számára központi keretből már tavaly nyár óta nem finanszírozzák az Elsevier-hozzáférést. Mint azt a Qubit megírta, idén január 1-jétől Magyarországnak sincs az Elsevierrel keretmegállapodása, a hazai tudósközösség január 11-től nem fér hozzá a kiadó adatbázisaihoz.
A szóban forgó adatbázisokra az azokat nélkülözhetetlennek tartó kutatók a saját pénzükből egyébként nemcsak azért nem fizetnek elő, mert a szóban forgó adatbázisok és a szoftverek éves előfizetési díjára nemhogy magánembereknek, de egy-egy hazai kutatóintézetnek sem futja. Megkérdeztük az Elseviert, hogy mennyibe kerülne a három fő adatbázis, a ScienceDirect, a Scopus és a SciVal teljes tartalmához hozzáférni. Noha válaszukban az Elsevier munkatársai nem közölték a konkrét éves előfizetési díjaikat, az kiderült, hogy a szóban forgó tartalmak felhasználásának feltételeiről magánszemélyekkel nem, csak intézményekkel tárgyalnak.
Az open access mozgalom terjedése ellenére az Elsevier évek óta jottányit sem enged az üzletpolitikájából. A Nature tudományos folyóiratot is jegyző német kiadó, a Springer Nature például a napokban kötött keretszerződést a hazai intézményekkel. Ennek értelmében több tucat magyarországi intézmény kap hozzáférést 2000 springeres szaklaphoz úgy, hogy az arra lehetőséget adó folyóiratokban szabad hozzáférésű tanulmányokat is publikálhatnak, és ezért a kutatóknak nem kell külön díjat fizetniük (egyebek mellett a magyar tárgyalóbizottságnak ezt a feltételét nem fogadta el az Elsevier a tavaly március óta zajló egyeztetések során).
