hirdetés
hirdetés
2017. november. 24., péntek - Emma.
hirdetés


Tudomány

A sclerosis multiplexen nem a D-vitamin segít

A napfény ultraibolya (UV) sugarai jó hatást gyakorolnak a sclerosis multiplexre (SM), azonban nem azon a módon, ahogyan korábban gondolták. Ezt mutatták ki egy egérkísérletben, amelynek leírása pár napja a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben jelent meg.
hirdetés
Ha igazolódnak a kutatás eredményei, akkor ez megdönt egy, a betegséggel kapcsolatos, évtizedek óta elfogadott hipotézist. A tudósok mindeddig azt feltételezték, hogy a trópusokon azért fordul elő ritkán a sclerosis multiplex, mert a napfény UV sugárzásának hatására nagy mennyiségű D-vitamin szintetizálódik az emberek szervezetében. Ezt támasztotta alá az is, hogy Európa és Észak-Amerika északi területein  gyakoribb volt a betegség, mint délebbre. Ez vezetett a „szélességi fok” hipotézishez, amely szerint a nagy mennyiségű D-vitamin megóvja az embereket az SM kialakulásától.
 
Közvetlen ok-okozati kapcsolatot azonban soha nem sikerült igazolni a D-vitamin-hiány és a sclerosis multiplex között. Emellett, a korábbi állatkísérletekben, amelyekben SM-szerű betegségben szenvedő egereknek D-vitamint adtak, csak az olyan nagy mennyiségű vitaminnak volt valamelyes befolyása, aminek már toxikus hatásai voltak – mondta el Hector DeLuca, a Wisconsini Egyetem biokémikusa. „Egyszerűen nem állt össze a kép. Ezért döntöttünk úgy, hogy megvizsgáljuk, hogy nem maga az UV sugárzás befolyásolja-e a betegséget” – indokolta vizsgálatukat.
 
Sclerosis multiplexben autoimmun folyamat miatt elpusztulnak a központi idegrendszerben az idegrostokat szigetelő velőshüvelyek. Kísérletsorozatukban DeLuca és munkatársai olyan fehérjéket fecskendeztek be egereknek, amelyek hasonló elváltozást hoznak létre, mint amilyen az emberi SM-ben létrejön.
 
Az egerek egy részét UV sugárzásnak tették ki a károsító fehérjeinjekció előtt és után, másik részük csak az injekciót kapta meg, UV kezelés nélkül. Az UV sugárzásban is részesülő egerekben sokkal kevésbé mutatkoztak az SM-szerű betegség tünetei, mint a másik egércsoportban, noha a sugárzás hatására nem emelkedett jelentősen az állatok vérében a D-vitamin szintje.
 
Egy másik kísérletben az egerek egyes csoportjai különböző dózisú D-vitamint kaptak, de UV sugárzást nem alkalmaztak. A D-vitamin nem befolyásolta sem a betegség kezdetét, sem súlyosságát, sem az  előrehaladását.
 
Mindezekből azt a következtetést vonták le, hogy az ultraibolya fény nem a D-vitamin koncentráció növelése révén fejt ki hatást a sclerosis multiplexre, hanem valamilyen más hatásmechanizmus révén.
 
George Ebers, az Oxfordi Egyetem neurológusa szerint kétségtelen, hogy a „szélességi fok” hipotézisnek vannak érdemei, hiszen az SM előfordulása valóban függ a földrajzi elhelyezkedéstől. Azt is megemlítette, hogy az északi területeken gyakoribb az SM a májusban született gyermekekben, mint a novemberi születésűekben, amit azzal magyaráznak, hogy a májusi újszülöttek esetében az anya terhességének nagy része télre esett, amikor kevés a napfény. Ennek a jelenségnek a magyarázata egészen más lehet, mint ami az UV fény hatásának magyarázata a megbetegített egerekben.
 
DeLuca és munkatársai még nem tudják, hogy az UV fény miként fejti ki hatását az SM-re – további kutatásaikkal erre a kérdésre keresnek választ, írja a ScienceNews.
 
Dr. Weisz Júlia, medicalonline
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink