Melyik a legjobb étrend az egészséges öregedéshez?
A Nature Medicine folyóiratban március 24-én jelent meg az Université de Montréal kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy a nyolc táplálkozási minta hosszú távú követése és az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF; ultra-processed foods) fogyasztása milyen összefüggést mutat az egészséges öregedéssel.
Eredményeik azt mutatják, hogy a növényi alapú, tápanyagokban gazdag étrend követése mérsékelt mennyiségű egészséges állati eredetű élelmiszer bevitelével, beleértve az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket is, jelentősen elősegítheti az egészséges öregedést, ami a jövőbeni étrendi ajánlások kidolgozásokhoz szolgáltat fontos információkat. A tanulmány egyben a rossz étrendnek a dohányzáshoz hasonló szintű káros hatását mutatta ki, ami azt jelenti, hogy megelőzhető öregedésgyorsító tényezőként az élelmiszer-választás hatása a dohányzáséval vetekszik.
Az Egyesült Államokban jelentősen megnőtt az idős emberek száma, de 80%-uk egy vagy több krónikus betegségben szenved, ami jelentős egészségügyi kihívásokat jelent. Az egészséges öregedés elősegítése elsődleges fontosságú tényező az életminőség és a társadalmi hozzájárulásra való képesség javítása érdekében, miközben csökkentené az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket. A rossz táplálkozás világszerte a halálozás és a nem fertőző betegségek gyakoriságának egyik fontos tényezője. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ma már a betegségek kezelése helyett a mindennapi élethez, tevékenységek ellátásához szükséges funkciók megőrzésére és a hanyatlás megelőzésére helyezi a hangsúlyt. Tanulmányok sora mutatja azt, hogy a jobb táplálkozás segít megelőzni a 2. típusú cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és a korai halálozást. A kutatások az idősödő lakosság körében az étrendet a fizikai és kognitív egészséggel, valamint a mentális jólléttel is összefüggésbe hozzák. Kevés ismeretünk van azonban arról, hogy az általános táplálkozási szokások hogyan befolyásolják az egészséges öregedés több aspektusát. Ezeknek az összefüggéseknek a megértése tájékoztathat a közegészségügyi irányelvekről, lehetővé téve az idősebb felnőttek számára mentális, fizikai és kognitív egészségük megőrzését, miközben megelőzik a krónikus betegségeket.
A most közölt tanulmány két nagy amerikai kohorszban vizsgálta nyolc egészséges táplálkozási minta betartása, az UPF-ek fogyasztása és az egészséges öregedés között összefüggést 30 éves időtávon, miközben elemezte a nem, származás, társadalmi-gazdasági státusz, életmódbeli tényezők és az egyes élelmiszer-összetevők szerinti különbségeket is. Az adatok a Nurses' Health Study és a Health Professionals Follow-up Study tanulmányokból származnak, amelyek 1986 óta követik nyomon a résztvevők életmódját és egészségi állapotát.
Az étrendi bevitelt egy validált étkezési gyakorisági kérdőív (FFQ; Food Frequency Questionnaire) segítségével értékelték, amely nyolc étkezésiminta-pontszámot eredményezett: az alternatív egészséges táplálkozási index (AHEI; Alternative Healthy Eating Index), a hipertónia megállítására irányuló étrendi megközelítések (DASH; Dietary Approaches to Stop Hypertension), az alternatív mediterrán étrend (aMED; Alternative Mediterranean Diet), a mediterrán-DASH-intervenció hatása a neurodegeneratív leépülés késleltetésére (MIND; Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay), a globális egészségügyi étrend index (PHDI; Planetary Health Diet Index), az egészséges növényi alapú étrend indexe (hPDI; Healthful Plant-based Diet Index), a fordított empirikus étrendi index a hiperinsulinémia tekintetében (rEDIH; reversed Empirical Dietary Index for Hyperinsulinemia), a reverz empirikus gyulladásos étrendi mintázat (rEDIP; reversed Empirical Inflammatory Dietary Pattern), valamint az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF) fogyasztása.
Az egészséges öregedést úgy határozták meg, mint a 70. életév betöltését súlyos krónikus betegségek nélkül, jó kognitív, fizikai és mentális egészségi állapotban, tovább figyelembe vették az olyan kovariánsokat, mint a BMI, a dohányzás és a fizikai aktivitás. A statisztikai elemzés logisztikus regressziót használt a zavaró tényezők korrekciójával. Ezeken felül érzékenységi és alcsoport-elemzésekkel értékelték a nem mért zavaró tényezőkkel szembeni robusztusságot. A tanulmány 105 ezer személy (35 ezer férfi és 70 ezer nő) adatait elemezte. A 30 éves vizsgálati időszak alatt mindössze a résztvevők 9,3%-a (9771 személy) mutatott egészséges öregedést. Az összes résztvevő közül 37,9% legalább 70 évig élt, 22,8%-uk 11 krónikus betegségtől mentes volt, 33,9%-uk megőrizte kognitív funkcióit, 28,1%-uk a fizikai funkcióit, 26,5%-uk pedig a mentális egészségét.
Az egészségesebb táplálkozási mintákat követők általában magasabb társadalmi-gazdasági státusszal, több fizikai aktivitással, alacsonyabb testtömegindexszel és a depresszió alacsonyabb arányával voltak jellemezhetők.
A legerősebb összefüggéseket az egészséges öregedéssel az AHEI, majd a DASH, a MIND, a hPDI és a PHDI esetében találták. Az AHEI mutatta a legerősebb hatást, míg a hPDI mutatta a leggyengébbet - valószínűleg azért, mert szigorúbban a növényi élelmiszerekre összpontosít, anélkül, hogy a minőséget helyezné előtérbe (pl. a teljes kiőrlésű gabonaféléket a finomítottakkal szemben). Ezen étrendek betartása 45% és 86% között növelte az egészséges öregedés valószínűségét.
A kognitív egészségnek a PHDI, a fizikai funkciónak az AHEI, a mentális egészségnek az AHEI, a krónikus betegségek megelőzésének pedig a rEDIH mutatta a legnagyobb hozzáadott előnyt. A PHDI szintén a legnagyobb hatással volt a 70 éves korig tartó túlélésre. Az UPF-ek fogyasztása 32%-kal alacsonyabb esélyt jelentett az egészséges öregedésre.
A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék, hüvelyesek, telítetlen zsírok (pl. olívaolaj) és egészséges zsírok nagyobb mértékű fogyasztása jobb öregedési eredményekkel járt együtt. A feldolgozott húsok, a transzzsírok és a nátrium rosszabb eredményekhez kapcsolódtak. Az előnyök a nők, a dohányosok, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúak és a kevesebb testmozgást végző személyek körében voltak a legerősebbek. Érdekes módon a nők jobban profitáltak az egészséges táplálkozásból, mint a férfiak, különösen, ha az AHEI, MIND és PHDI mintákat követték.
Ez a hosszú távú vizsgálat megállapította, hogy az egészségesebb életközépi táplálkozási minták 30 év alatt az egészséges öregedés jobb esélyeivel járnak együtt. Az AHEI volt a legerősebb kapcsolatban az általános egészséges öregedéssel, különösen a mentális és fizikai funkciókkal. Szigorúbb meghatározások (pl. 75 éves korig tartó túlélés) esetén az AHEI hatása még nagyobb volt. A PHDI, amely integrálja a fenntarthatóságot és az egészséget, a legerősebb hatást a kognitív egészségre és a 70 éves korig tartó túlélésre mutatta. A rEDIH a krónikus betegségek megelőzésében volt a leghatékonyabb. A növényi élelmiszerekben és egészséges zsírokban gazdag, valamint a feldolgozott élelmiszerekben és vörös húsokban szegény étrend következetesen összefüggésbe hozható volt az öregedési eredmények javulásával.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
The best diet for aging well, backed by a 30-year study of 100,000 people
Optimal dietary patterns for healthy aging
Irodalmi hivatkozás:
Optimal dietary patterns for healthy aging. Tessier, A., Wang, F., Korat, A.A., Eliassen, A.H., Chavarro, J., Grodstein, F., Li, J., Liang, L., Willett, W.C., Sun, Q., Stampfer, M.J., Hu, F.B., Guasch-Ferré, M. Nature Medicine (2025). DOI: 10.1038/s41591-025-03570-5, https://www.nature.com/articles/s41591-025-03570-5
