V. Z. cikkei

  Az artritisz világszerte az időseket fenyegető leggyakoribb idült betegségek közé tartozik. A fájdalom, az ízületi mozgáskorlátozottság és az ennek következtében kialakuló mozgásszegény életmód, majd az abból fakadó gyengeség ördögi kört hoz létre. Ebből azonban ki lehet törni.

  A rendszeres testmozgás kedvező hatását több kisebb vizsgálat is bizonyította artritiszes betegek körében is. Általános tanács a különféle  ízületi panaszokban szenvedő betegek számára, hogy vegyenek részt olyan programokban, melyek célja megfelelő tornagyakorlatok révén az általános erőnlét, teherbíró képesség javítása. Az 1987-ben kidolgozott PACE (People with Arthritis Can Exercise) program is közéjük tartozik. Ennek során 8 héten át hetente kétszer egy órán keresztül tornáztatják az artritiszes betegeket. Bár a tapasztalatok kedvezőek, a program eredményességét még csak kisebb vizsgálatok során elemezték, ezért eddig nem volt egyértelmű, hogy valóban előnyös-e ez a testmozgásprogram a betegek számára. A nemrég publikált észak-karolinai véletlen besorolásos, kontrollos felmérés során a PACE artritiszes tünetekre, a funkcióra és a fizikai aktivitásra gyakorolt hatásait elemezték (Arthritis & Rheumatism 2008;59:92–101).
  A kutatók, háziorvosok, szakorvosok, gyógytornászok révén olyan artritiszes betegeket toboroztak, akik saját bevallásuk szerint heti háromszor 20 percnél kevesebbet mozogtak, illetve akiknek a mindennapi életét már korlátozták az artritiszes tünetek. Kizárási kritérium volt a súlyos mozgáskorlátozottság (pl. tolószék). A betegek döntő többsége idős és egyetemi vagy főiskolai végzettségű nő volt. Az ízületi panaszok oka a leggyakrabban (40 százalékban) artrózis, illetve reumatoid artritisz és fibromialgia volt, ami miatt a betegek 40-50 százaléka nem szteroid gyulladásgátlókat vagy más gyógyszereket szedett. A résztvevők jelentős hányada egyéb betegségekben (szívbetegség, magas vérnyomás, diabétesz) is szenvedett.
   A betegeket vagy a PACE- vagy a kontrollcsoportba osztották be (az utóbbi csoport a PACE-programban később, a vizsgálat befejezése után vett részt). Az induláskor, majd 8 hét után felmérték a fizikai teljesítményt, illetve a betegekkel kérdőíveket töltettek ki, ez utóbbit 3 és 6 hónappal később is megismételték.
    Az eredmények egyértelműen igazolták: a nyolchetes PACEprogram nagymértékben csökkentette a fájdalmat – a 100 mm-es vizuális analóg skálán bejelölt érték 17-18 mm-rel lett kisebb a vizsgálat végére. Ez lényegesen kedvezőbb, mint amennyit a korábbi, kevés beteggel végzett vizsgálatok alapján vártak. A kimerültség számottevően enyhült, az általános mozgásképesség javult. A terhelhetőség és az aktivitás szignifikánsan nem változott, ám a PACE fájdalomra, kimerültségre, ízületi merevségre kifejtett hatásai tartósnak bizonyultak. Érdekes módon fél év elteltével a mozgáskorlátozottságot a betegek kifejezettebbnek ítélték, illetve arról számoltak be, hogy kevesebbet mozognak, mint a PACE előtt. Ennek magyarázata talán egyszerűen csak az, hogy a betegek ekkor már nem vettek részt szervezett gyógytornában, és hiányzott nekik a szakképzett vezetés és a betegtársakkal való szervezett együttlét.
   Mivel a PACE a területi ellátás számára kifejlesztett program, nem igényel speciális eszközöket és hosszan tartó gyógytornásztovábbképzést. A kedvező hatások már heti kétszeri foglalkozás mellett megjelennek, ezért a PACE könnyen beilleszthető a betegek heti programjába

A stroke és az inszomnia összefüggését megismerve az alap- és a szakellátásban egyaránt szemléletváltásnak kell bekövetkeznie. Az alvászavarokkal küzdő beteg neurológushoz irányításával számos tragédia megelőzhető.

  Az inszomnia a hazai lakosság 30 százalékát érinti, az agyi vérkeringési zavar előfordulása pedig az 55 évesnél fiatalabbak körében eléri az uniós átlag hatszorosát, a teljes lakosságra vetítve pedig a dupláját. A két betegség összefügg, ugyanis amikor csökken az agy felé áramló vér mennyisége, az agyi kiserek kitágulnak, hogy minél több vért minél hosszabb ideig tudjanak befogadni. Károsodásuk azzal a veszéllyel járhat, hogy az átáramló vér mennyiségének éjszakai csökkenésekor nem tudják biztosítani az agysejtek oxigén- és tápanyagellátását. Súlyosabb esetben iszkémiás stroke alakulhat ki és a beteg reggelre megbénulhat. A tartósan rossz agyi véráramlásnak kognitív hanyatlás – például a rövid távú memória vagy a problémamegoldó készség csökkenése – is a következménye lehet.
   Az ellátás minden szintjén komoly figyelmet kell fordítani az alvászavarok kiderítésére – véli dr. Káposzta Zoltán (Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház), a Magyar Pszichiátriai Társaság keretében működő Insomnia Munkacsoport tagja. Ha a háziorvos olyan betegre bukkan, akinél halmozottan jelentkeznek cerebrovaszkuláris rizikótényezők, ráadásul elalvási vagy átalvási zavarról is beszámol, feltétlenül stroke-szakrendelésre kell irányítania – hangsúlyozza a főorvos. Ott elvégzik a szükséges neuroszonológiai vizsgálatokat, ami fényt derít az esetleges érszűkületre, a CT kimutatja a kisérbetegség miatt kialakult lacunaris infarktusokat, a transzkraniális ultrahang pedig – ami már hazánkban is elérhető, OEP által befogadott, bár még nem igazán elterjedt módszer – meghatározza a prekapilláris arteriolák agyi autoreguláció állapotáról tájékoztató vazoreaktivitását. Ha ezek az erek merevek, és nem képesek kitágulni a vizsgálat során alkalmazott kémiai inger (szén-dioxiddal kevert levegő belélegeztetése) hatására, a transzkraniális ultrahanggal mért áramlásisebesség-növekedés kisebb lesz az alapérték 20 százalékánál. Ezzel a nem invazív eljárással megállapítható, hogy egy esetleges – például hajnali vérnyomáscsökkenéssel összefüggő – áramláscsökkenés esetén képesek-e ezek az erek megfelelő agyi vérátáramlást biztosítani.
   Az átáramlást csökkentő altatószerek elkerülése az ilyen betegek esetében különösen fontos. Az Insomnia Munkacsoport 2006-ban irányelvekben fogalmazta meg, milyen altatószerek alkalmazását javasolja az ilyen betegeknek, hogyan kell az ilyen betegeket irányítani, milyen vizsgálatokat kell náluk elvégezni. Az agyi vérátáramlást csökkentő korszerűtlen altatószerek elkerülése az agyi vérkeringési zavarban szenvedő betegek esetében különösen fontos.
   Az alap- és a szakellátásban egyaránt szemléletváltásnak kell bekövetkeznie Káposzta Zoltán szerint. Bár nem újkeletű az inszomnia és a stroke összefüggése, Magyarországon ez eddig nem kapott kellő hangsúlyt. Ha a neurológusnál inszomniás beteg jelentkezik, az orvosnak keresnie kell az agyi érbetegségre utaló jeleket. Amennyiben ilyen eltérések nincsenek, ki kell zárni egyéb betegség lehetőségét, mielőtt az alvászavart stresszhelyzet kiváltotta tünetnek lehetne véleményezni.

  Magyarországon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás következtében és 3500 embert veszítünk el passzív dohányzás miatt. A dohányosok közvetve és közvetlenül mintegy százmilliárd forint veszteséget okoznak a magyar államnak – a többi között ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyik nemrégiben közzétett vizsgálatából.
   A Világbank becslése szerint egy 10 százalékos, az egész világra kiterjedő dohányáremelés hatására körülbelül 40 millió dohányos szokna le a dohányzásról, és ennél is több embert tántorítana el a rászokástól. A szervezet szakértői állítják: a dohánytermékek adójának emelése a leghatékonyabb dohányzásellenes intézkedés.

A GKI munkatársai által készített, Világbanki adatokra támaszkodó tanulmány szerint a cigaretta kiskereskedelmi árának 10 százalékos emelése egy közép-kelet-európai országban a keresletet 6 százalékkal, a dohányzással összefüggő halálozást pedig 1,5 százalékkal csökkenti. Ezek alapján senki nem kételkedhet abban, hogy a dohányzás elleni küzdelem leghatékonyabb módja az adóemelés, amely úgy növeli a költségvetés bevételeit, hogy közben javítja a lakosság egészségi állapotát is.
   Tompa Tamás, a GKI kutatásvezetője szerint az uniós országok évről évre gyarapodó adóbevétele ellenére a dohányzás súlyos gazdasági terhet ró a tagországokra; a dohányzás által okozott károk visszafogott becslések szerint is elérik az évi 98–130 milliárd eurót. A Magyar Dohányipari Szövetség adatai szerint 1998 és 2003 között a cigaretta jövedéki adótartalma 114 százalékkal növekedett, az állam cigarettaeladásból származó jövedékiadó-bevétele pedig több mint 200 százalékkal, 72,8 milliárd forintról 151,5 milliárd forintra emelkedett.
   A GKI legutóbbi, 2004-es becslése alapján, Magyarországon a dohányszektorból származó állami bevételek elérték a 244 milliárd forintot, míg a dohányzás társadalmi költségei – amelyek 343–358 milliárd forintot tettek ki – másfélszeresen haladták meg azt. Ebből körülbelül 210 milliárd a közvetett, a halálozás miatti, a fennmaradó összeg pedig a közvetlen, a betegséggel összefüggő jövedelemkiesésből adódik. Az egyik legjelentősebb tétel a kiadási oldalon az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása.
   Egy korábbi, 2002-ben publikált vizsgálat során a két legfontosabb légúti, dohányzással összefüggő betegségcsoportnak – a légutak rosszindulatú daganatainak és a COPD-nek – az egészségügyi ellátórendszerre rótt terheit mérték fel a kutatók. Eszerint 2002-ben dohányzás miatt, idő előtt 9944 beteg halt meg Magyarországon; 7145-en tüdőrákban, 2799-en pedig COPD következtében. A dohányzás okozta tüdőbetegségek orvosi ellátása legalább 15,2 milliárd forintjába került az államnak: a tüdőrákos betegek után több mint 7,4 milliárd forintot, a COPD-sek ellátása miatt pedig több mint 7,7 milliárdot fizettek ki a szolgáltatóknak.
   Azt, hogy mennyibe kerül a passzív dohányzás, külön is felmérték a GKI munkatársai; a belélegzett füstmennyiséget otthoni, szórakozó- és munkahelyi bontásban, a jelen lévő aktív dohányosok számának becslésével ítélték meg. Bár a passzív formával kapcsolatban csak négy fő betegségcsoportot vettek figyelembe és kihagytak néhány kisebb költségvonzatú kórképet – ezért a számítások eredményét maguk is alulbecsültnek tartják –, az adatok így is megdöbbentők. Egy év alatt 2300-an haltak meg passzív dohányzás következtében Magyarországon – túlnyomórészt az otthoni füst miatt –, és összességében a passzív dohányzás további 20 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.
   Tompa Tamás mindenképp a dohánytermékek adótartalmának növelését szorgalmazza. Mint mondja, ez az egyetlen olyan beavatkozás, amelyről maguk a dohánygyártók is elismerik, hogy hatékony fogyasztáscsökkentő eszköz. Ez egyébként elkerülhetetlen is; Magyarország az Európai Uniótól 2008. december 31-ig kapott haladékot az uniós direktívák bevezetéséhez, ami a cigaretta jelenlegi adótartalmának 16, a cigaretta fogyasztói árának 11 százalékos növelésével jár majd, és a nemzetközi szakirodalmi adatok alapján 2181 dohányos életét mentheti meg.

Az akut szívinfarktus során károsodó izomszövet kiterjedését korlátozó gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak a londoni Royal Free and University College Medical School munkatársai. A molekula – az 1,6- bisz-foszfokolin-hexán, BFH – a vérből normálisan csak nyomokban, akut iszkémia esetén viszont hirtelen nagy mennyiségben kimutatható C-reaktív protein (CRP) destruktív hatását blokkolja. A szívizom-károsodást követően az érintett területen, illetve annak környezetében lerakódó protein komplement mediálta gyulladásos folyamatot indít be. A pentametrikus akutfázis-fehérjéhez ekkor keresztkötésekkel kapcsolódó két molekula BFH azonban teljesen hatástalanná tudja tenni. A kedvezőtlen CRP-hatás elmaradását sikerrel bizonyították a szívrohamot szimuláló, emberi CRP befecskendezésével végzett állatkísérletek során. Az életben maradt állatoknál kisebb mértékű hegesedést észleltek, ritkább lett a szívelégtelenség, jobb a túlélés. „Az első szívrohamát túlélő beteget gyakran veszítjük el később a hegesedés miatti szívelégtelenség következtében, így a korai károsodás mérséklése meghatározó tényező a későbbi életminőség szempontjából” – nyilatkozta a vizsgálat vezetője, Mark Pepys professzor, eredményeik április 27-i, Nature-beli publikálása után (2006;440:1217–1221). „A CRP terápiás gátlása nemcsak a kardiovaszkuláris protekció szempontjából ígéretes – tette hozzá –, hanem más gyulladásos folyamatok viszszaszorításában is”. A komplement mediálta szövetkárosodás kivédése például javíthatja a szélütés prognózisát.

Ígéretes nyáldiagnosztika

A nyálból mutatja ki a szájüregi rákot és a Sjögren-szindrómát az a teszt, amely hamarosan forgalomba kerül az Egyesült Államokban – jelentették be Orlandóban, az Amerikai Fogászati Kutatási Társaság 35. kongresszusán. Ha a 4. helyett már a 2. stádiumban észlelhetjük az orális rosszindulatú daganatot, 50 százalékkal növekedhet a páciensek ötéves túlélése – magyarázta a bejelentés jelentőségét dr. David Wong (University of California). A munkacsoportja által kidolgozott, polimeráz láncreakció alapú tesztet rákos és egészséges közreműködők nyálával próbálták ki. Hétféle mRNS-mintát találtak, amelynek több mint másfélszeresére növekedett a mennyisége a betegeknél a kontrollokhoz képest. Ezek alapján a kutatók 85 százalékos szenzitivitásúnak és 90 százalékos specificitásúnak találták módszerüket. Az Amerikai Fogászati és Kraniofaciális Kutató Intézet az utóbbi 3 évben 84 millió dollárt költött arra, hogy a nyáldiagnosztikai módszer a mindennapi gyakorlat részévé válhasson. Wong szerint vizsgálatuk az első bizonyíték arra, hogy egy szisztémás betegséget a nyál elemzésével is ki lehet mutatni. Hozzátette: módszerük szűrésre is alkalmas lesz, amelyet a 45 év felettieken kívül különösen a dohányzók és az alkoholisták körében érdemes elvégezni.

A „Miért születik több lány, mint fiú?” dilemma egyik magyarázataként már igazolták: természeti csapások és terrortámadások után több lány jön világra. Legutóbb a légszennyezettségről bizonyították Sao Paolo orvosegyetemén, hogy stresz-okozóként befolyásolja a születendő gyermek nemét. A metropolist régiókra osztották, és kiderült: a legszennyezettebb városrészekben több leánygyermek született. Állatkísérletekkel is bizonyították: légszennyezés hatására megváltozik az X és az Y kromoszómákat hordozó spermiumok aránya. Mintha az emberi faj számára a nemi arány befolyásolása eszköz lenne arra, hogy stressz mellett is biztosítsa fennmaradását. A lányok kevésbé sérülékenyek, mint a fiúk, és a faj továbbvitele szempontjából is értékesebbek, mert nehezebben pótolhatók.

Hamarabb szabadulunk

Érdemes-e antibiotikumot adni a húgyúti panaszok – gyakori, fájdalmas vizelés – miatt orvoshoz forduló nőknek, ha a középsugár- vizelet nitrit- és fehérvérsejt tartalmát ellenőrző gyorsteszt lelete negatív?

A gyorsdiagnosztikai próbát a panaszok mikrobiológiai eredetének megerősítésére vagy elvetésére hozták forgalomba, tehát negatív lelet esetén elvileg nem kell antibiotikumot adni. Felmerült azonban, hogy a gyógyszercsoport ekkor is mérsékelheti a panaszok fennállásának idejét, de erről mind ez idáig nem végeztek prospektív, véletlen besorolásos vizsgálatot.

 Kevesen, kevés pénzzel

 Nagy-Britanniában 400-500 százalékkal kellene növelni a stroke-betegek ellátásában dolgozó orvosok számát, hogy javuljon és gyorsuljon az ellátás, s így elérjék az elfogadott standardok szintjét.

  A 2004-es országos stroke-felmérés március közepén publikált adatai szerint a szélütést szenvedettek ellátása javult a szigetországban, de még mindig rengeteg a probléma (BMJ 2005;330:615). Az Anglia, Wales és Észak-Írország összes kórházára kiterjedő vizsgálat interdiszciplináris munkacsoportjának vezetője, Tony Rudd professzor (St. Thomas’s Hospital, London) szerint az ellátás színvonala évről évre jobb, ám amíg a stroke-ellátásra a szívbetegséggel kapcsolatos kutatásokra fordított összeg huszad-, vagy a rákkutatásra jutó anyagiak ötvenedrészét költik, a fejlődés elmarad az optimálistól.

Az új egérkísérletek eredményei alapján amerikai kutatók úgy vélik, gyógyítható lesz az Alzheimer-kór. A Reu-ters Health január 17- én közzétett közleménye szerint a kaliforniai Salk Institute munkatársai azonosították az apolipoprotein E2 (apoE2) génjét – ez a humán protein segít megakadályozni a béta-amiloid lerakódását az agyban. „A génterápiával ezek után lehetőség nyílik rá, hogy befolyásoljuk ennek a szörnyű betegségnek a lefolyását” – nyilatkozta dr. Inder M. Verma, a kutatás vezetője a Reutersnek.
 Az apoE hozzákötődik a vérzsírokhoz és eltávolítja őket a keringésből. Az agyban ugyanígy funkcionál: segít megszabadulni a nemkívánatos anyagoktól. Az emberi szervezetben egyénenként sokféle apoE-molekula termelődik. Míg az apoE2- ről a kutatások azt derítették ki, hogy védelmet jelent az Alzheimer-kórral szemben, az apoE4 épp ellenkezőleg, hozzájárul a betegség kialakulásához.

Ritka esetek

A Budapesti Központi Honvédkórházban május 25-én Magyarországon ritkaságszámba menő műtétet végeztek. Világszinten sem történt sok hasonló beavatkozás, szakirodalmi közlemény is csak nyolc született róla.

Az 56 éves férfi lövési sérülés miatt került 2003. első felében a szájsebészetre (1. kép), ahol a rekonstrukció megtervezéséhez kérték a plasztikai sebészek közreműködését. A lövedék az áll alatti régióban hatolt a koponyába és az orrnyereg tetején távozott. Az arckoponya középső része – a mandibula, a szájpad, a nyelv, az orr – nagyrészt megsemmisült.

– Az első beavatkozás során, miután a szájsebészek eltávolították az életképtelen szöveteket, hatalmas hiánnyal találkoztunk – nyilatkozta lapunknak a beteget ellátó csapat vezetője, dr. Tamás Róbert főorvos, a plasztikai sebészeti osztály vezetője. A mikrosebész dr. Fekete Attila adjunktus, a szájsebész dr. Tóth Bagi Zoltán adjunktus volt, akiktől további részleteket tudhattunk meg.

A beteg 72 órával a trauma és az akut ellátás után érkezett a kórházba. Mivel a szeptikus állapot veszélye miatt lebenyplasztikába már nem kezdhettek, a szájsebész elvégezte a két mandibulacsonk lemezes stabilizálását, a megmaradt szövetekből – alsó és felső ajak, valamint az áll alatti bőrterület – megpróbálták zárni a közös orr-szájüreget. Az intenzív osztályon lázas, szeptikus állapotát és a lokális gyulladást sikerült uralni. Megoldották a táplálást is: mivel endoszkóppal nem sikerült a szondát bejuttatni, a hasi sebészek segítettek a behelyezésében. Néhány hét után a pszichiáterek munkája is megkezdődhetett, így a beteg ellátásában ekkor már nyolc-tíz szakterület orvosai vettek részt.

Az érelmeszesedés korai prevenciója

Március 26-án – az International Group for the Prevention of Atherosclerosis in Childhood (IGPAC) IV. továbbképző kongresszusa keretében – konszenzuskonferenciát tartottak Budapesten a felnőttkori érelmeszesedés gyermek- és serdülőkori megelőzésének lehetőségeiről. A résztvevők állásfoglalását dr. Szamosi Tamás, a Magyar Atherosclerosis Társaság Gyermek Szekciójának elnöke bocsátotta rendelkezésünkre.

Akonszenzuskonferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a családi anamnézisben szereplő szív- és érrendszeri betegségek, túlsúly vagy hipertónia miatt veszélyeztetett gyermekek és serdülők esetében a legfőbb beavatkozás az életmód-változtatás, amelynek fő elemei a fizikai aktivitás fokozása, a dohányzás minden formájának megszüntetése, a megfelelő étrend és a rendszeres ellenőrzés. A kockázatbecslés felnőttkori módszereinek alkalmazása – a gyermekkori megelőzés felnőttkori hatásaira vonatkozó bizonyítékok hiányában – még korai. Az azonban kétségtelenül hasznos, ha pontosan ismerjük a serdülőknél előforduló kockázati tényezőket.

Lipideltérések

Gyógyszeres kezelés elsősorban familiáris hiperkoleszterinémiás serdülőknél – a legalább egy éve rendszeresen menstruáló lányok és a hasonlóan érett fiúk esetében – kísérelhető meg, ha összkoleszterin-szintjük a több hónapos életmód-változtatási kísérlet ellenére is meghaladja a 8 mmol/l-t. Ilyenkor sztatin adható napi 10 mg-os kezdő adagban. Kezdetben havonta, később kéthavonta ellenőrizni kell a kreatin-foszfokináz és a szérumlipidszintet, a vérképet és a májfunkciót. A gyógyszer beállítása gyermeklipidológus feladata.

A szépség ára

A Jó

A 70 éves hölgy a bal szemén jelentkező zöld hályog kezelésére orvosától prosztaglandin-szemcseppet kapott, amelyet a beteg – hűen az orvos előírásához – rendszeresen használt.

A szorgalmas csepegtetésnek meg is lett a gyümölcse, ugyanis nemcsak a szemnyomása normalizálódott, hanem két hónap elteltével örvendetes mellékhatást is tapasztalt. A beteg szembe csöpögtetett prosztaglandin F2-a-analóg hatására a megritkult, fakó szempillák helyén dús, hosszú, fekete pillák nőttek. Ezért a British Medical Journalben az esetről beszámoló csapat arra hívja fel a figyelmünket, hogy az egyoldali glaucoma kezelésekor gondoljunk a készítmény mellékhatásaként előforduló pigment- és szaruképleteket érintő elváltozásokra.

Gondolatvezérelt robotkar

Egy amerikai kutatócsoport agyba ültetett elektródokat, az egyik német csapat pedig agyból ültetett szövetmintát egy chip felszínére. Úgy tűnik, forradalmi változásokra számíthatunk a gyógyászati mikrotechnikában.

Az egyesült államokbeli Duke Egyetem (Észak-Karolina) kutatói Miguel Nicolelis vezetésével már évek óta próbálják aktivizálni a mozgásképtelen betegeket, „megtanítani” őket néhány életminőséget javító tevékenységre (telefonálásra, könyvlapozásra, italtöltésre stb.). Három éve jelentették be az áttörést: majmok agyába épített mikroelektródok segítségével az állatok képesekké váltak egy távolabbi – tehát a testükhöz közvetlenül nem kapcsolódó robotkar mozgatására.

Októberben a kutatók a Science-ben ismertették újabb eredményeiket. A majmokat megtanították a számítógép használatára. Egérrel kellett kijelölniük a képernyőn az elvégzendő feladatot, amit a számítógéppel összekapcsolt robotkar el is végzett. Egy idő után eltávolították a számítógép mellől az egeret. A majmok ekkor úgy mozgatták a kezüket, mintha az egeret markolták volna. Sikerrel: a képernyőn így is kijelölték a feladatot, a robotkar pedig végrehajtotta azt. Ezt követően a majmok a vártnál hamarabb megtanulták, hogy felesleges mozgatni a karjukat, mert gondolataikkal is vezérelhetik a robotkart.

Gombák okozzák a körömbetegségek felét

A magyar lakosság 54 százaléka élete során legalább egyszer átesik valamilyen gombás fertőzésen. Nemi különbségek nincsenek e téren, de egy felmérésből kiderült: a nőket jobban érdekli az esztétikai szempontból is fontos betegségcsoport.

A felületes gombás bőrfertőzések mindennaposak a klinikai gyakorlatban. Előfordulhatnak bármely bőrfelületen, a nyálkahártyákon, a körömlemezen és a körömágyon. A leggyakoribb kórforma, a tinea pedis világszerte talán a felnőtt lakosság 70 százalékát is érinti. A körömgombásodás is világszerte terjed, s jelenleg az összes körömbetegség csaknem felét gombák okozzák. Ebben számos tényező játszhat közre, így többek között a lakosság elöregedése, az immunrendszeri zavarok gyakoriságának növekedése, továbbá a zárt ruházat és a zárt lábbeli kiterjedt használata. Négy fő típusa a proximális subungualis, a disztális subungualis a szuperficiális fehér és a Candida-fajok okozta onychomycosis. Differenciáldiagnosztikájába valamennyi köröm-rendellenesség beletartozik, így a psoriasis, a lichen ruber planus, az alopecia areata, a subungualis tumorok és verrucák, továbbá a bakteriális infekciók.

A forgatókönyvíró gyötrelmei

Csendes amerikai, a Kóla, puska, sült krumpli vagy a francia Félix és Rose forgalmazásával kitűnt SPI International ezúttal melléfogott. Nem a filmválasztással, hanem a bemutató időpontjával. Az Adaptáció sem számíthat kisebb sikerre az előzőeknél, ha bemennek rá – csakhogy az ilyen történetre vevő, igényes közönséget évekig arra szoktatták, hogy a nyár a mozikban a habkönnyű nézhetetlenségek időszaka, ezért helyette Kapolcsra, a Szigetre vagy a Zempléni fesztiválra kell menni. Aki mégis jegyet vált, mert feltűnik neki, hogy három Oscar-díjas játssza a két fő- és az egyik mellékszerepet (Nicolas Cage, Meryl Streep, Chris Cooper) és hogy a John Malkovich-menet rendezőjének, Spike Jonze-nak az újabb opuszáról van szó, egyúttal egy forgatókönyvírói tanfolyamra is befizet: filmet lát a filmben.

Charlie Kaufman saját magát és ikertestvérét is beleírta a történetbe, bemutatja, hogyan lesz film verejtékes munkával egy konfliktus- és drámamentes történetből. Kifelé jövet minden nézőben felmerül, hogy a legközelebbi sikerfilmet neki kellene írnia. Azt viszont nem tudhatjuk, Kaufman miből gondolta, hogy sikeres filmadaptációt tud csinálni ebből az igaz történetet leíró könyvből. Az Orchideatolvaj című regény arról szól, hogy egy profi növénytermesztő orchideákat lop egy nemzeti parkból és szaporítja őket, egy újságírónő pedig megírja a történetét. Aztán: semmi. Aki ebbe a fordulatok híján jobbára elmaszatolt történetbe olyan mennyiségű csavarást, ötletet és annyi egymás után megnyíló bugyrot tud varázsolni, mint Kaufman, az csal. Kaufman is azt teszi, de őszintesége és öniróniája miatt felmenthetjük. Saját és testvére adaptációs gyötrelmeit építi be a sztoriba, és csak találgatni tudunk, hogy a regény igaz története mellett a személyes elemek hol lépik át a fantázia határát.

A Semmelweis Egyetem I.  számú Gyermekklinikáján dolgozók szervezésében március 7–8-án immár hatodik alkalommal tartották meg a budapesti pediátriai konferenciát. A szervezők különböző intézetekből és társszakmákból kértek fel hazai szakembereket és vitatták meg közreműködésükkel a gyermekgyógyászat legaktuálisabb kérdéseit. Szó esett többek között immunológiai és pszichiátriai problémákról, gyermekkori szorongásról, ágybavizelésről, a felső légúti fertőzésekről, a gasztroenterológia újdonságairól és a zeneterápia jelentőségéről.

A konferencia egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó témája az osteoporosis volt. A gyermekgyógyászat sokáig nem foglalkozott ezzel a problémakörrel, mivel az osteoporosist az orvostársadalom tipikusan az öregkor betegségei között tartotta számon. A kongresszus egyik fő célja volt, hogy felhívja a figyelmet az osteoporosis gyermekkorban jelentkező rizikótényezőire. A csúcs-csonttömeg a pubertás befejezését követően, a fiatal felnőtt korra alakul ki, majd a harmincas évek közepétől megindul a csont állományának fokozatos csökkenése. Nem közömbös tehát a késői panaszok kialakulása szempontjából, hogy mekkora csúcs-csonttömeggel rendelkezett a beteg a pubertás végén.